Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-11-15 / 22. szám
1978. XV. évf. 22. sz. Hazai Tudósítások 7. Szőlőszüret - novemberben A VILÁGHÍRŰ tokaji Tokaj, Tokajhegyalja a magyar nemzet függetlenné válásában (a Rákóczi-szabadságharcban), a magyar anyanyelv formálásában (Kazinczy Ferenc révén) kimagasló szerepet töltött be. Tudatos megbecsülés volt abban is, hogy Kölcsey Ferenc a Himnuszba is belefoglalta a "Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél" verssort. Talán nincs magyar szó, amelyik többször megfordult volna a világ száján, mint Tokaj, s aligha van a világon még egy ital, amelyről költők, irók, államférfiak és művészek annyi dicsérő szót ejtettek volna, mint a tokaji borról. A rangos szőlők a Zempléni hegysor legdélibb részén levő vulkánkupok un. nyirok tál aju lejtőin diszlenek. A borvidéket északról a Kárpátok bércei óvják a hideg szelektől, s a déli nyitott alföldi részről érkező meleg légáramlások az éghajlatát nagyon kedvezővé teszik. Általában a napsütéses nyarat hosszú és enyhe ősz követi, amely a szőlőbogyók érését, tulérését, aszusodását kiválóan elősegiti. A tokaji bor eredetének gyökerei mélyre nyúlnak. A honfoglaló magyarok már fejlett szőlőműveléssel találkoznak e tájon. Az 1241-es tatárdulás nemcsak az itt élő emberek, de a szőlőkultura nagy részét is megsemmisíti, s ettől az időtől kezdve igen sok vér öntözi Tokajhegyalja földjét. A XIn. század második felében újra megindulnak a szőlőtelepítések és a nagyarányú pinceépitések. A tokaji borok érlelése ma is ezekben a 700 éves, több kilométer hosszú, 15-30 m mély, 8-12 C-fokos, 78-98 százalék páratartalmu nemes penésszel borított kitűnő pincékben folyik. Á pincék évszázadokon át épen maradtak és ma Magyarország különleges építészeti relikviái. Az 1600-as években újra fényes korszaka kezdődik Tokajhegyaljának a Rákócziak megjelenésével. E korszak nagy eseménye: az első aszubor elkészítése. A hagyomány szerint az első aszubort 1650-ben Szepsi Laczkó Máté református prédikátor Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (I. Rákóczi György özvegye) számára készítette husvétra. Szepsi Laczkó Máté volt az, aki felfedezte az aszuszőlőszemekben rejlő értéket és ő dolgozta ki az aszubor készítésének a mai napig érvényben lévő szabályait. Az aszuszőlő Képződéséhez kedvező és hosszan tartó, száraz, meleg őszre van szükség. Szeptember közepén, amikor a Furmint, a Hárslevelű és a Sárga muskotály szőlőfajták bogyóinak cukortartalma eléri a 16 mustfokot, az ekkor lehulló kevés csapadék hatására a bogyókon alig látható repedések keletkeznek, ezeken keresztül behatol a bogyókba az aszusodást létrehozó Botrytis cinerea gomba, elpárolog a viz, a bogyók természetes cukortartalma koncentrálódik, A folyamat végén - ami 10-14 napig tart - megérik az aszuszőlő. Az aszú külsőleg hamvas, csokoládébarna szinü.
