Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-01-15 / 2. szám
1978. XV. évi. 2. sz. Hazai Tudósítások 10. Petőfi szobor és más jótékony célok javára ajánlotta föl. A szobor (a Duna-parti Eskü-téren áll) felavatásán, 1882-ben, Jókai, a nagy regényíró mondta: "... a legcsengőbb ércből van öntve, csupa hegedüszóból ... Összehegedülte: a magyar Orfeusz." Művészi diadalok az USA-ban Résztvett a Zeneakadémia megalapításában, a Nemzeti Színház zenekarának koncertmestere volt, s aztán nyup+alan vére ismét külföldre hajszolta. Bejárta az egész világot, hegedült mind az öt földrészen: Ázsiában, Ausztráliában is. Egyes feljegyzések szerint még az egyiptomi Cheopsz-piramis oldalában, szabadtéren is koncertet adott. Végül feleségével, a szép, müveit és előkelő Fáy Gizellával az USA-ban telepedett le, ahonnan csak néha-napján jött vissza Európába, s Magyarországra is, ahol ilyenkor mindig magasra csapott a Reményi-láz. Az USA- ban nagy baráti köre volt, kivált szívélyes kapcsolatok fűzték Edisonhoz, a nagy felfedezőhöz. Edison meg is örökítette játékát kezdetleges fonográfján, de a henger elveszett, mert Reményi nem tulajdonított különösebb jelentőséget a találmánynak. "Ahogyan neked nem lehet megnyugvás a fotográf, úgy nekem sem az a fonográf" - irta kedves festő-barátjának, Munkácsy Mihálynak. 1898-ban újabb hangversenyutra indult, melynek egyik állomása San Francisco volt. "A hangverseny szünete után - szólt az egykori tudósítás - szédelegve lépett az emelvényre, aztán szivére szorította hegedűjét, összeesett és meghalt." New Yorkban, az Evergreen temetőben helyezték örök pihenőhelyre. Temetésén ott volt fivére, Reményi Antal, a jeles utazó, a Mississippi forrásától nyugatra eső indiánlakta területek egyik felderitője. Kortársai szerint Reményi játékában, melyet mindig átizzitott valami jellegzetes magyaros kolorit, egyesült az érzelmi mélység a magasfoku technikai virtuozitással. (Előfordult, hogy hegedűjének mind a négy húrját elhangolta, mégis csodálatosan tiszta kettősfogásokat produkált!) Megvesztegető hangszépséggel, nagy szuggesztivitással játszott, a közönség rajongott érte. Vonzó megjelenésű, elegáns, müveit világfi volt, de típusa a multszázadi romantikus, bohém művésznek, alá könnyed kézzel, pazarlóan szórta a pénzt, a családját szegénységben hagyta hátra__ NYUGAT MUZEUM A századelő legjelentősebb magyar irodalmi folyóirata a Nyugat volt, amely a haladó szellemű polgári és plebejus szemléletű írókat, költőket, kritikusokat tömöritette, és meghatározó szerepet játszott a kor szellemi életében. A Nyugat, és a folyóirat körül kibontakozott irodalmi mozgalom emlékét a budapesti Petőfi Irodalmi Muzeum megörökítette: a Városmajor utca 48/b számú házban Nyugat emlékmúzeumot rendezett be dr.Basch Lórántnak, a Nyugatosok barátjának, a Baumgartenalapitvány kurátorának egykori lakásában. A Petőfi Irodalmi Muzeum és számos társintézmény gyűjteményéből válogatott emlékek között látható a Nyugat 1908. januárjában megjelent első száma. Megtekinthetők a folyóirat kiadványai, külföldi Írók - Thomas Mann és mások - levelei. A dokumentumok vallanak a Nyugat utódjának, a Magyar Csillagnak történetéről. Helyet kaptak az állandó kiállításon Írókat ábrázoló fotók, képzőművészeti alkotások is. A múzeumban a Nyugat Íróinak, költőinek több müvét eredeti hangfelvételeken őrzik.
