Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1978-01-15 / 2. szám

1978. XV. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 11. Uj arcú magyar városok ZIRC, A BAKONY-VIDÉK KÖZPONTJA Magyarország nyugati felén, a Balatontól északra húzódó Bakony hegység, az ország legvonzóbb tájainak egyike. Ősi kulturális centrumai letűnt századok hangulatát ötvözik egybe a jelenkor - bányák, uj ipartelepek - friss pezsgésével. A táj központja a Magas-Bakony medencéjében települt ősi mezőváros, Zirc, mely egyúttal a környező falvak gazdasági, társadal­mi és közigazgatási centruma is. A kutatások tanúsága szerint története a honfoglalás előtti időkbe nyúlik visz­­sza, talaja a magyar állam alapításának korából származó épületek maradványait is őrzi. Itt a sűrű, hatalmas Bakony erdőben adott birtokot III. Béla Árpád-házi király (XII.sz.) a Clairvaux­­ból érkező francia cisztercita szerzeteseknek, akiknek munkája nyomán a környék virágzásnak indult. A városka szülöttje: Reguly Antal A török hódoltság (XVI-XVII. sz.) alatt Zirc úgyszólván teljesen elpusztult, és csak a Rákóczi szabadságharc után népesült be ismét; majd a XVIII. század első felében építették fel az apátságot és a ma is álló műemlék-templomot. A rendház újjáépítésével egyidős a gazdag könyvtár, amelv mai alakját a múlt század közepén nyerte el. A nagyterem, amelyet az ország negyedik legnagyobb és legszebb ilyen jellegű intézményének tartanak, mértéktartó és mégis képzeletgazdag építészeti megoldásával, faberakásos berendezésével az egyik legharmoni­­kusabb nagykönyvtári terme az országnak. A faberendezéssel Wilde Mihály zirci asztalosmester az 1862-es londoni világkiállításon díszoklevelet nyert. A ma csaknem százezer kötetet tartal­mazó könyvtár felügyeletét 1945 után az Országos Széchenyi Könyvtár vette át, és azt Reguly Antalról, Zirc nagy szülöttéről nevezte el. Reguly Antal 1819-ben született Zircen, és jogi tanulmányai befejeztével Észak-európai útra indult. Ennek során 1839-ben Stockholmban találkozott Adolf Ivar Arwidsson­­nal, a száműzetésben élő finn tudóssal. Ez a találkozás határozta meg Reguly további életútját. Arwidsson ösztönzésére megkezdte a finn nyelv (az ural-altáji nyelvek) tanulmányozását és 1843- -46. között az Ural-Volga vidékén folytatta tovább kutató-gyűjtő munkáját. Az általa összegyűj­tött hatalmas anyag feldolgozása a későbbi tudós nemzedékre maradt, mivel fiatalon, 39 éves korában meghalt. Rendkívül értékes tárgyi gyűjtései a budapesti Néprajzi Muzeum állományának alapját képezik. Három éves utazása alatt lóháton és gyalog megtett több mint 30 ezer kilométe­res utján olyan területeket tárt fel, amelyeken európai utazó előtte még nem járt. Ő készítette el az Ural északi vidékeinek első térképét is. Turista-központ A műemlék könyvtár mellett a bakonyi Természettudományi Muzeum is helyet kapott az egykori rendházban. A Bakony jellegzetes állatvilágát bemutató állandó kiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents