Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-01-01 / 1. szám
1978. XV. évf. 1. sz. Hazai Tudósítások 13. Mindszenti Gábor naplója abban az időpontban kezdődik, amikor a lázadás hire megérkezett Budára, a királyi palotába. Szapolyait akkor már betegség gyötörte, de igyekezett helytállni a kormányzás útvesztőiben. Seregeivel Erdélybe indult. Gyulafehérvárott fogadta a köpönyegforgató szászok követeit, és a bünbánatot tartó Balassa Imrét. Majláth Fogaras-várába zárkózott, és ezzel gyakorlatilag a lázadás összeomlott. Közben megérkezett az örvendetes hir, hogy Izabella királynénak 1540. julius 7-én fia született. Rá két hétre halt meg a király Szászsebesen. Az erdélyi uraknak meg a szászoknak a felbujtásával Ferdinánd megszegte az egyezséget, és ezzel a magyar udvar is semmisnek tekintette azt. A megszületett fiúgyermeket leendő királyként üdvözölték. Mindszenti Gábor ezt a hangulatot hiven érzékelteti, amikor leírja, hogyan üdvözli a nép a Mátyás-templomból kilépő várandós királynét: "Adja isten, hogy legyen magyar hazánknak magyar királyfia; ne szoruljunk más nemzetre, és ne haljon ki a magyar vér!" Milyen volt Szapolyai? Az emlékirat két szempontból is nagyon érdekes: Egyrészt a szöveg 440 éves, s a régi magyar irodalomnak becses értéke. Nyelvezete, noha régies, mégis üde, élvezetes. A tömör fogalmazás és a tiszta, szép magyar nyelv arról tanúskodik, hogy Mindszenti az irodalomban jártas, az Írásban gyakorlott művész volt. . Másik figyelemreméltó vonása a szép műnek, hogy Szapolyai Jánost egyértelműen jámbor, kegyes, melegszívű, vallásos katolikus emberként Írja le. A szerző tárgyilagosságát sok szempont alátámasztja. Többször is hangsúlyozza, hogy mennyire szerette a királyt a nép. Egyes szerzők azonban ezeknek éppen az ellenkezőjét állítják róla. Ha meggondoljuk, hogy iszonyatos kegyetlenséggel ő verte le az 1514-es parasztfelkelést, o küldte tüzes trónra Dózsát, seregével nem vett részt a mohácsi csatában, és hogy barátkozott a törökkel, bizony megérthetjük a személye körül kialakult ellentétes álláspontokat. A régi szöveget, a most megjelent könyvben Makai László történész tanulmánya követi. Igazat kell Makainak adnunk abban, hogy a trón körüli viharok elcsitulása után a rendkívül bonyolult politikai helyzetben Szapolyai csak mint kegyes, jámbor, megbocsátó és emiatt népszerű uralkodóként tudta uralmát megőrizni. Jámborságát egyébként más korabeli, vagy nem sokkal későbbi írások is említik.