Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-01-01 / 1. szám
1978. XV. évf. 1. sz. Hazai Tudósítások 14. Óhazai körkép A magyar bábművészet harminc éves 1947 őszén húsz fiatal művész, festő, iparművész a Paulay Ede utcai kis színházteremben megalapította az első hivatásos bábszínházát, az akkor Mesebarlangot. Az évforduló alkalmából az Állami Bábszínház és a Magyar Színházi Intézet a Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállításon mutatta be a bábművészet fejlődését. A gyermekeket, és felnőtteket egyaránt vonzó tárlaton láthatók a bábjátszás legegyszerűbb figurái: a csutka-bábuk - a falusi kislányok évszázadok óta kedvelt játékai -, csakúgy mint a betlehemesek. A Hincz család 19. századi marionett bábui, a Kemény család bábszínháza a Városliget és Népliget mutatványos-vásári bábjátékát, a Mesebarlang figurái pedig a rendszeres és hivatásos bábjátszás kezdetét jelzik. Kicsi és nagy bábok, bábfej-sorozatok, díszletek, plakátok tanúskodnak: a Bábszínház országos kulturális intézménnyé vált. Évente mintegy 1400 előadásával csaknem félmillió gyermeknek és felnőttnek szerez örömet. Fazekas-falu Az egyik legszebb dunántúli várostól, Székesfehérvártól mintegy harminc kilométernyire található a hajdan hires fazekas falu, Csákvár. A faluban szabadtéri múzeumot alakítottak ki a fazekasság ősi eszközeinek a bemutatására. Ennél azonban sokkal nagyobb élményt kínál annak a két, még ma is alkotó csákvári fazekasnak a műhelye, ahol az érdeklődők tanúi lehetnek a csákvári "remekek" készítési módjának. Ifjú Nagy János és Horváth István ma is, a több évszázados "technológia" szerint készíti a csodálatosan díszített, jellegzetes csákvári cserépedényeket, fazekakat, korsókat, tálakat. Munkájukat nemcsak Magyarországon ismerik; legszebb alkotásaik külföldre is elvitték már a hires csákvári népművészet hírét. Csákvár egyébként a XVIII-XIX. században a Dunántúl legnagyobb fazekasfaluja, a mesterség egyik központja volt. Még 1833-ban is csaknem kétszáz porta udvarán füstöltek az égetőkemencék, forgott a fazekaskorong. A jellegzetes csákvári mintázatú - sárga, zöld, sötétbarna függőleges csikókkal díszített - mázas cserépedényekből teljes konyhafelszerelést készítettek a hajdani mesterek. Üdülők "rabolt" területen A Balaton állandóan rombolja üdülőkkel övezett déli partját. A 600 négyzetkilométer kiterjedésű óriási tó néhány szakaszon csak az utóbbi 40-50 évben is két-három építési teleksort rabolt el a szárazföldtől. A magyar vízügyi szervek most fokozatosan visszahódítják a Balatontól az értékes parti sávot. Ilyen újabban feltöltött területen emelkednek a déli part legforgalmasabb üdülőtelepének számitó Siófok közelében az Ezüst Part nagy üdülőházai, s ugyanígy - feltöltéssel - alakították ki ugyanott a 4 kilométer hosszú Arany Partot is. Az utóbbin már munkálkodnak egy 3000 személyes üdülőtelep építésén. Egy másik szakaszon - Balatonboglár és Balatonlelle között - most dolgoznak az utóbbi évtizedekben elrabolt szárazföld visszahóditásán. T