Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1978-04-01 / 7. szám

1978. XV. évf. 7. sz.

Hazai Tudósítások

12.

Jókai emléke - Pápán

SZERVÁTIUSZ KAMARAKIÁLLITÁS

Március 15.-én avatták föl Pápán Szervátiusz Jenő Jókai emlékoszlopát. Ugyanekkor a városban müveiből érdekes kamarakiállitás is nyílt.

Az emlékmű-avatáson Somogyi József szobrászművész mondott beszédet, amelyben méltatta a szobrász munkásságát. Beszédéből idézzük a következőket:

"Jókai-emlékoszlopot állít Pápa városa - Kolozsvárott élő szobrászművészünk müvét. Úgy érzem, nemcsak baráti gesztus, tisztelgés egy város részéről, amikor a kamarakiállitás keretében a művész szélesebb munkásságát érzékeltető müveit is bemutatja, hanem olyan vállalása is egy művésznek, aki sajátos alkotói körülmények között, mintegy küldetést teljesítve, alakította és fejlesztette művészetét olyanná, amely őt mindannyiunk szemében kivételes jelentőségre emelte.

Úgy érzem, hogy nagyon hosszú és nagyivü utat járt be, hisz meg kellett küzdenie az anyaggal, az önkifejezés bonyolult és összetett gondjaival: felismerte és vállalta saját belső törvényeit. Szervátiusz Jenő művészete egyszeri és megismételhetetlen. Mondanivalójának, gondolatainak inspiráló ereje voltaképpen itt hat közöttünk, de mégis abból az aspektusból, ahonnét ő nézi a világot, ahogy ő akar vallani akár gondolatról, akár vizuális látványról - keze nyomán minden átformálódik jelképi jelentőséget nyer, egy világos szobrászi nyelv és plasztikai képlet érzelmi és asszociációkat elinditó gazdagságban.

Talán nem járok messze az igazságtól, ha a sző nemes értelmében kicsit aszketikus művésznek érzem őt. Ha megnézzük müveit, mindenekelőtt faszobrait, akkor észre kell venni azt a végtelen tiszteletet, amivel az anyag, a fa iránt viseltetik.

Mint ahogyan az itt felállított Jókai-emlékosziop mutatja, ez a tisztelet vezeti minden anyaggal kapcsolatban. Fentebb a fáról beszéltem, hiszen életművének jelentős hányadát a faszobrok teszik, de ugyanez mondható el kőszobrairól is. Jő példa erre a Jőkaiemlékmü, ahol a kő síkját megmunkálva követi az anyag törvényét__így fogalmaz Jókai

világából szobrászi gondolatot, rábízva a nézőre, hogy a benne munkáló képzeteket, gondolatokat merje szabadon szárnyalni engedni, mintegy szálljon fel a művésszel együtt a szobrászi gondolat magasába."