Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1977-01-15 / 2. szám

1977. XIV. évf. 2. sz.

Hazai Tudósítások

7.

Emlékezzünk régiekről

BÁTHORY ISTVÁN ERDÉLYI FEJEDELEM, LENGYEL KIRÁLY

. (1576 — 1586)

A magyar-lengyel kapcsolatok egyidősek Magyarországgal. A történelem folyamán az Árpádok és a Piasztok háza kilenc Ízben házasodott össze egymással. Nagy Lajos király anyja is lengyel: Lokietek Erzsébet. Leánya pedig Hedvig Jagelló Ulászló felesége. Az ő gyermeküli: I. (a lengyeleknél III.) Ulászló fején ismét egyesült a magyar és lengyel korona; s együtt hullott le arról mindkettő 1444-ben, a várnai csatában. Évszázaddal később János Zsigmond választott magyar király és erdélyi fejedelem korai halálával (1571) szertefoszlott a lengyelek reménye is, akik őt utód nélküli nagybátyja, Zsigmond Ágost halála esetére király-jelöltként tartottak számon. így a csaknem 600 esztendős kapcsolat folytatásaként értékelhető, hogy a lengyel rendek 1575. december 14-én Báthory Istvánt választották meg királyuknak azzal a feltétellel, hogy feleségül veszi Jagelló Annát. Az erről szóló diploma az aláírásokkal és 76 függőpecséttel ellátva ma is beszédes bizonyítéka annak az "egyhangúságnak'', amellyel Erdély fejedelmét uruknak kívánták a lengyelek is.

Erdély trónján

Báthory István 1533-ban született, mint hat testvér közül a legfiatalabb és a legtehetségesebb. Dédapja, apja erdélyi vajda volt. Az akitor már három évszázados páduai egyetem hallgatójaként ismerkedik meg a jogtudományokkal. Innen Bécsbe kerül Ferdinándhoz apródnak. Aztán az Ígéretes kezdet: 23 éves korában díszes küldöttség élén, szép beszéddel ő fogadja a Lengyelországból hazaérkező kis királyt, János Zsigmondot és anyját, Izabellát.

Tizennégy éven át ő a magyar király leghasznavehetőbb embere. Mint váradi kapitány vesz részt 1571-ben a gyulafehérvári székesegyházban megtartott fejedelemválasztó ülésen. Az erdélyi főurak bizalma őt emeli Erdély trónjára Békés Gáspárral, Miksa császár jelöltjével szemben.

Báthory a kerellőszentpáli csatában szétveri Békés Gáspár seregét, miután Alvinc, Enying, Fogaras és Huszt várát sorra elfoglalta.

Fél évvel később már a lengyelek királyaként a meggyesi országgyűlésen fogadta a lengyel követeket. Február 8-án elfogadta feltételeiket és letette az esküt. Megígérte, hogy a lengyelek szabadságjogait tiszteletben tartja, minden országos adósságot kifizet, a törökkel békét szerez, a tatár fogságban sínylődő lengyeleket kiváltja és 200.000 forinttal siet az ország segítségére. Erdélyt Kristóf bátyjára bízza és március 15-én 500 lovassal, 1000 gyalogossal megindul Brassóból lengyelhon felé. Április közepén Przemysl vára alatt igy válaszol Orzechowski Bálint üdvözlő szavaira: "Nem az uralomvágy vezetett engem Lengyelországba, hanem a mindenható Isten akarata, hogy nektek annyi zavar és egyenetlenség között segítségetekre legyek. Elhagytam testvéreimet, barátaimat, szeretett hazámat s amilyen gyorsan csak lehetett, siettem hozzátok. A szeretetet, amellyel fogadtatok, hálás szívvel veszem s kérem Istent, tartsa meg azt számomra mindvégig."