Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1977-01-15 / 2. szám

1977. XIV. évi. 2. sz. Hazai Tudósítások 8. Amikor Krakkóba érve, a koronázás kérdésében nézeteltérés támadt a két párt között, kijelentette: "Én ezerszer inkább a közbékét óhajtom, mint a koronázást. Kész volnék a béke kedvéért akár 10 évig is várni a koronázásra. Gondoskodjatok tehát a kiegyezésről, mert ha egyszer meg vagyok koronázva,nem bánhatok enyhén az ellenszegülőkkel." A varsói országgyűlésen ismét a béke szükségességét hangsúlyozza: "Senki se fogadja hiába az Ur kegyét. Az Ur kegye, hogy békében élünk, de vigyázzunk, hogy azt helytelen cselekedetekkel meg ne rontsuk, mert sok jeles ország pusztult már el az emberek nyugtalansága és gonoszsága miatt. Ott van rá példaként hazám, a szomszédos Magyarország, amely virágzó volt, bővelkedvén ka­tonákban és szabadságban egyaránt, de mivel ott az emberek saját érdekeiket ápolták s nem az államét, szolgaságra jutott..." (1577. január 17.) így csak az beszél, aki tudja, mit akar. Bölcs és erélyes uralkodót koronáztak meg tahát a lengyelek Báthory István erdélyi fejedelem személyében 1576. május 1-én, 400 évvel ezelőtt a krakkói székesegyházban. Kedvelte a tudományt, szerette a müvészetet Kemény kézzel fogott hozzá a rend megszilárdításához. Hadseregében a szárnyakkal díszített páncélos lovasok félelmet keltő díszes serege épp úgy helyet foglalt, mint a korszerű tüzérség. Az elveszett területeket visszaszerezte, az ország nemeseit és a papságot mérsékletével, engedékeny komolysággal hódította meg. Megépíttette a magáról elnevezett Bathurin városát, 1579-ben Kolozsváron katolikus akadémiát alapított hittudományi, bölcseleti és jogi kar­ral s vezetésüket a jezsuitákra bízta. A vilnai kollégiumot akadémiai rangra emelte; megalapí­totta a wendeni püspökséget. Barátként fogadta és bizalmasává tette legnagyobb ellenségét, Békés Gáspárt és annak öccsét Gábort. Szerette a tudományt, kedvelte a művészetet, fellendítette a vallási életet. Maga is hü katolikus volt; rózsafüzérét érdekes ereklyeként őrzik. Nagyratörő álma volt, hogy a törököt kiszorítsa Európából. Világraszóló diplomáciai tevékenységbe kezdett. A pápa havi 400.000 aranyat Ígért és diszkardot küldött Báthorynak, mint a kereszténység védőjének. Szövetségét kereste Rettegett Iván cárnak, még Rudolf császár jóindulatát is hajlandó volt keresni az ügy érdekében. Hat évre tervezett hadjá­ratához már a vezéreket is kijelölte. Ne felejtsük: Lengyelország ekkor mintegy 1 millió négy­­zetkilóméter területet mondhatott magáénak. Lakossága 30 millió volt. így hatalmas ország adta a reális alapot Báthory elképzeléséhez. Sajnos, tízéves uralkodása még arra sem volt elég, hogy lengyel, magyar és erdélyi hadakkal Magyarországot felszabadítsa a török megszállás alól, és visszaállítsa a magyar nemzeti királyságot. 1586 december 12-én Grodnóban adta vissza nemes lelkét Teremtőjének. Teste Krakkóban, a Wawel Báthory-kápolnájában pihen. Fölötte Santi Gucci firenzei mester által remekelt, sárkányfogas címerrel ékesített márvány síremlék hirdeti a lengyel nép háláját, nem szűnő kegyeletét egyik legnagyobb királya iránt. A koporsó fedelébe illesztett tábla a "haza atyjá"­­nak nevezi őt. Még többet mondanak Kromer Márton warmiai püspök dicsérő jelzői, melyek a vele született uralkodói erényeket ünnepük István királyban. Kortársai pedig a legnagyobbaknak kijáró elismerésüket ebben a szállóigévé lett mondatban fogalmazták meg : "Vagy soha ne szü­letett volna, vagy ha megszületett, örökké élne." xxxxxxxxxxxxx

Next

/
Thumbnails
Contents