Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-05-15 / 10. szám
1977. XV. évf. 10. sz. Hazai Tudósítások 6 Nincs ok aggodalomra NEM NÉP TEHENEDNEK EL A MAGYAR FALVAK Sok szó esik mostanában Magyarországon a falu átalakulásáról, a falusi életkörülmények változásáról, a falu és a város között még meglévő különbségekről. Kevésbé ismert azonban hogy a vidéki életviszonyok is eltérnek egymástól az ország különböző területein. Erről készített felmérést dr. Enyedi György, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének igazgatóhelyettese. Adatai szerint az ország lakosságának a fele, több mint 5 millió ember él falun. A községeknek azonban nemcsak a külső képe változott meg az utóbbi évtizedekben. A felmérés során az ország mind a 3135 községét megvizsgálták és 88 ezer adatot dolgoztak fel. Három_szera2ont_alap^ániJ. ^ * Kitűnt, hogy a vidéken élők 55 százaléka már nem mezőgazdasággal foglalkozik, és a gyáripari munkások 20 százaléka a községekben levő üzemekben dolgozik. Mindez uj megközelitést és fejlesztési koncepciókat tesz szükségessé, - A felmérés a vidéki életet három fő szempont alapján vizsgálta, ezek: a demográfiai viszonyok, tehát a születés, elvándorlás, a foglalkoztatottság szerkezete, az iskolázottság; a lakások felszereltsége; és az alapfokú ellátást biztositó intézmények: élelmiszerbolt, óvoda, általános iskola, orvosi rendelés megléte, illetve hiánya. Az eredmények közül a legérdekesebbek közé tartozik, hogy nem fenyegeti az országot a falvak elnéptelenedésének veszélye. Az aprófalvak és tanyák lakosságának egynegyede ugyan elvándorolt egy évtized alatt, de a községekben ma is ugyanannyian laknak, mint 1949-ben. Az is igaz, hogy sokan kerestek az iparban munkát, de ezt ellensúlyozta a születések száma. A falvakból nemcsak a városokba vándorolnak sokan, hanem egyik községből a másikba is, hogy közelebb kerüljenek a városhoz, üzemekhez, bányához. A fiatalok közül sokan, akik mezőgazdasági szakmát tanultak, olyan községben telepednek le, ahol fejlett, ipari módon gazdálkodnak. Nem jogos a falvak elöregedése felett érzett aggodalom sem: a vidékiek nem sokkal idősebbek a városiaknál, különösen nem a budapestieknél. Magasabb_szintenijLi Elmaradottabb körülmények között másfél millió ember él, elsősorban Vas, ZalaSomogy, Baranya és Szabolcs megyében, valamint a Tisza vidékén. Kiskörétől északra. Az ország második legnagyobb iparvidéke tőszomszédságában van a legnagyobb összefüggő ilyen jellegű vidék, Borsod megye északi részén. Természetesen, az elmaradottság viszonylagos: azt jelenti, hogy itt rosszabbul élnek a falvak országos átlagánál, de ez is jóval magasabb szintet jelent például a 15 évvel ezelőttinél. A falvak lakosságának többsége jelenleg közepes, vagy annál magasabb szinten él. Dr, Enyedi György munkája nemcsak tények felmérése, hanem egyben fejlesztési koncepciót is tartalmaz, amelyet a felkérő, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Tervhivatal is figyelembe vesz majd, A falvak villamositása és a bekötőutak hálózatának kiépítése után a^legközelebbi átfogó feladat a vezetékes ivóviz biztosítása lesz, de lényegében már,ez a munka is megkezdődött.
