Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-05-15 / 10. szám
1977- XV. évf. 10. 8B Hazai Tudósítások 7 Melyek a bauxitfeltárás kritériumai? BAUXITÉRCET VIZSGÁLÓ TUDOMÁNYOS MODELL Magyarország legfontosabb ásványi kincse a bauxit, az aluminium érce. Első hazai lelőhelyét elég későn* csak az első világháború utáni években tárták fel, s bányászata ~ mint ismételten irtunk róla - ötven évvel ezelőtt kezdődött. Tekintélyes timföldipar létrejöttét azonban gátolta az ország szegénysége energiahordozókban, Márpedig az aluminium kohósitása jelentős mennyiségű villamosáramot igényel, A problémát az oldotta meg, hogy 1962- ben Magyarország és a Szovjetunió egyezményt kötött magyar aluminium kohósitására, majd létrejött a magyar-lengyel timföld- és aluminium egyezmény is. Széleskörű kutatások Ennek az együttműködésnek a révén Magyarország mentesült nagy és költséges kohászati, energetikai létesítmények építésétől, és erőforrásait az ércfeltárásra és az aluminiumfeldolgozásra, valamint a tudományos kutatásra tudta összpontosítani. Az eredmények gyorsan megmutatkoztak. Amig 1960-ban a bauxitkitermelés alig haladta meg az egymillió tonnát, 1975-ben már megközelítette a három milliót, s további nagy fejlődés előtt álls a meglevő bányákat bővítik és újakat nyitnak. Emellett korszerűsítik a timföldgyárakat, növelik és modernizálják a félgyártmányok és késztermékek előállítását. Nagy erőfeszítéseket tesznek a tudományos kutatómunka fejlesztésére, uj technológiák kidolgozására is. A magyar bauxitkutatásnak a nemzetközi szakkörökben elismert eredményei vannak, kevésbé ismertek viszont a kutatások irányát és módját megszabó sajátos földtani, ásványtani problémák. A magyar bauxit igen szeszélyesen települt, zömében közepes minőségű, és összetétele g jakran már kis távolságokon belül is változik. Az osztályozást az is neheziti, hogy külső ismertetőjegyek alapján nehéz eldönteni, milyen minőségű, milyen ásványi, kémiai tulajdonságú a bauxitérc. Ezért a feltáráskor újabb, meg újabb mintákat kell venni, és csak gondos laboratóriumi vizsgálatuk alapján lehet dönteni a hasznosítás mikéntjéről. Az elmúlt évtizedekben a Magyar Tudományos Akadémia geokémiai intézetében létrehozták a világ egyik legjelentősebb bauxit-minta nyilvántartó és ércelemző laboratóriumát, amely szoros kapcsolatban van. a nagy bauxit-termelő országok bányalaboratóriumaival. Egy fiatal magyar bányakutató mérnöknő, Jónás Klára nemrégiben érdekes komplex modellt dolgozott ki a bauxitérc összetételének és a kisérő termékeknek a meghatározására, a bányamüszaki szempontból fontos ásványi sa játságok gyors felismerésére. A modell kialakításához matematikai számításokat végzett és olyan ultramodern eszközöket használt, mint az infravörös spektrofotográfia, a röntgendiffrakció és az elektronmikroszkóp. Milyen kőzettani folyamatok hozzák létreaz ércet, mi szabja meg földrajzi elhelyezkedését, mik a feltárás, hasznosítás kritériumai? - ezekre a kérdésekre ad választ a bauxit ércet vallató tudományos modell, amely emellett fontos útmutatást nyújt az uj bányaüzemek építéséhez is. Szakmai körökben világszerte elismerésnek örvendenek a magyar karsztbauxit-kutatások, és azok a technológiák, amelyek a vizkitörés megelőzésére, a termelés biztonságossá tételére szolgálnak. A magyar bányakutatók kétlépcsős^eljárást dolgoztak ki erre. Az elsőben megszabadítják az ércet a karsztvíztől, a másodikban elvezetik és bekapcsolják a karsztvizet a környék vizgazdálkodásába. Ugyancsak nemzetközileg értékesíthető műszaki
