Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-04-15 / 8. szám
1977. XV. évf. 8. sz. Hazai Tudósítások 3. Augusztus 10-én világhirli vendéget fogad a szabadtéri színpad: a MÁV Szimfonikusok zenekari estjén szólistaként fellép Jeanne-Marie Darré, francia zongoraművésznő. Augusztus közepén három alkalommal ad műsort a Margitszigeten a Grúz Állami Népi Együttes. Görög,kubai, kolumbiai művészegyüttes A Budai Parkszínpadon az első Ízben Magyarországra látogató Fülöp-szigeteki táncegyüttes lép fel, julius első felében hat alkalommal. Okét követi a kolumbiai népi táncegyüttes, majd julius 31.-augusztus 4. között a Kubai Állami Balettegyüttes. Előreláthatólag bemutatkozik egy görög táncegyüttes is. A Budai Parkszínpadon fellépnek a szegedi néptáncfesztiválon részt vevő külföldi társulatok és önálló műsort adnak a magyar népi együttesek "Táncház" cimmel. A Városmajori Szabadtéri Színpadon julius 8-án mutatják be Léon Gandillon "A kikapós patikárius" cimü zenés komédiáját, Seregi László rendezésében. A címszerepet Szabó Sándor alakítja. Az előadás többi főszereplője Galambos Erzsi, Buss Gyula és Voigt Károly. Hepehupás vén Szilágyság .. . KÖNYV ADY ENDRE SZÜLŐMEGYÉJÉRŐL Gyorsan elfogyott Budapesten is a "Szilágysági magyar népművészei" eimü kötet, melyet a Kriterion adott ki. A Népszabadság igy irt róla: Gyönyörű könyv. Egy táj jellegzetes tárgyi emlékeinek leírása. Kolozsvári néprajzkutatók - dr.Kós Károly, Szentimrei Judit, dr. Nagy Jenő - éppen az utolsó pillanatban Írták és rajzotlák le a romániai Szilágyság saját készítésű bútorait, agyagedényeit, cserepeit, kerámiáit, háziszőtteseit, öltözékeit. A kászoni és a kalotaszegi népművészet monográfiája már korábban megjelent, a Szilágysági magyar népművészet cimü kötet anyaga is már 1955-ben kiadásra készen állt, hogy mégis csak 1974-ben került sajtó alá, annak az az oka - amint a bevezető Írja -, a kiadók állandóan változtak, egymásnak adták a kéziratot, amig végül a bukaresti Kriterion vállalkozott az értékes tudományos munka közrebocsátására. A Szilágyság jellegzetes magyarok lakta vidék, az erdélyi Meszes és Bükk hegység közé ékelt medence, Ady Endre szülőmegyéje. Ide tartozik Zilah is, ahol Ady középiskoláit járta. A megyeszékhelyet körülvevő magyarok lakta községek leginkább megőrizték a sajátos öltözködésüket, használati tárgyaikat, amelyeket nagyrészt maguk készítettek. A tudományos kutatók megvizsgálták és leírták, hogy milyenek voltak a lakóházak, a használati tárgyak és termelési eszközök: mentesek voltak azok minden cifraságtól, kifejezték a szilágysági kisnemes egyszerű gondolkodását. Mindent a célszerűség szabott meg: a formát, a díszítést, sőt még a fejfák faragott idomai sem öncélú diszek voltak, hanem egy ősi eredetű és nagyon is kötött jelrendszer szerint alkalmazott elemei. Hasonló a müvesség, a fazekasság, az agyag- és cserépedények esetében is. Ez a puritán egyszerűség, felfogás érvényesült egyéb használati eszközökön is. A tanulmányok szerzői jeles munkát végeztek, sikerült egy jellegzetes táj évszázados hagyományokon alapuló népművészetét átmenteni a mába.
