Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-04-15 / 8. szám
1977. XV. évf. 8. sz. Hazai Tudósítások 4. L átogatás _a_ni egujült _v áO^akytá 1 jan kialakult a budai művészeti KÖZPONT A látogatónak ma már egyszerű bejutnia a megújult budai vár falai közé. Az uralkodók egykori lakóhelye tárt kapukkal fogadja az érdeklődő, történelmet, művészetet szerető közönséget. Az egykori királyi palota a magyar művészetek palotájává vált. Huszonhét év nagy anyagi áldozatot követelő munkája ért be a megújult budavári palota átadásával. Ma már a látogatók száma közel jár a százezerhez. Országos érdeklődés kiséri a budavári kiállításokat. Felejthetetlen élmény látni a vörös márvánnyal burkolt, fényárban úszó kupolatermet, a Nemzeti Galéria gazdag kiállítási anyagát, a Munkásmozgalmi Muzeum tárlóit, ismerkedni a Történelmi Muzeum tárgyaival. Viharos történelmi századokban ... múltjáról? Sokakban felvetődik azonban a kérdés: mit tudunk a várnegyed történelmi A vár a sziklafennsik déli részén, a XIII. században kezdett épülni. Védelmi célt szolgált, a dunai átkelőhelyek és az egyik legfontosabb főútvonal (az Ördögárok mentén húzódott) biztosítására. Viharos történelmi századok során jelentősen továbbépítették az Anjou-kori uralkodók: Róbert Károly és Nagy Lajos. Az Anjou-kori palota 1320 körül épült, és a keleti oldalon gótikus kápolna zárta a területet. Zsigmond uralkodása idején kialakult a középkori palota tömbje, és ugyancsak ő építtette a díszudvart és a későbbi börtönt, a Csonka-tornyot. A Zsigmond-udvart szegélyezte az úgynevezett Friss Palota, a népes udvari ünnepségek egykori színhelye. Korabeli leirások szerint ennek ablakából szemlélte meg V. László király Hunyadi László kivégzését. E korszakban alakították ki a vár hatalmas erőditményrendszerét. A vár Mátyás király uralkodása idején élte fénykorát. Kiváló külföldi építészek bővítették a palotát. A Dunára néző szárnyban kapott uj termeket Mátyás könyvtára, de ugyanitt épült a lakosztály és a trónterem is. A várat 1541-ben elfoglalták a törökök. 145 éves megszállásuk alatt sokat pusztult, sok helyen erősen megrongálódott a budai palota. A törökök kiűzése, az 1686-os több hónapos ostrom végképp megrongálta az évszázadokon át épült házakat, templomokat, középületeket. A palota is kiégett. A romos épületek a XVIII. század elején kerültek lebontásra, és Mária Terézia korában kezdődtek kisebb építkezések e területen. A meglevő épületmaradványok az 1848-as szabadságharc időszakában tovább pusztultak.
