Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1976-12-01 / 23-24. szám

1976. XIII. évf. 23-24. sz.

Hazai Tudósítások

7.

összes jellegzetes, eredeti épületével. Utcáit járva nyomon kisérhetjük a lakóházak építészeti változásait; a különböző használati tárgyak és a lelkes és hozzáértő muzeumőrök segítségével bepillantást nyerhetünk lakóik egykori életébe is.

Göcsej dús erdei szinte maguktól kínálják az építkezések alapanyagát, a fát.

Vasat jóformán nem használtak, a gerendákat fogazatosan illesztették össze. Szinte természetes, ho y a göcseji nép szívesen diszitette házát kívül és belül szebbnél-szebb fafaragásokkal. A skanzenben kiállított faragott és festett házoromzatok például a népi művészet remekei. Hogy életük mennyire eggyéforrt az érdek világával, misem bizonyítja jobban, mint az egyetlen kivájt fatörzsből készült "bodon-kut" - a betongyűrűk őse - az egyik porta udvarán.

Kerektemplom és faharangláb

A Zala folyó festői völgyének egyik dombocskáján bújik meg a kallósdi kerektemplom, a vidék egyik legszebb műemléke. A XIII. század első évtizedeiben építették. Körülötte mintha megállt volna az idő. Harsogóan zöld a fü, a vakítóan fehér falak mögött mélykék az ég. Sehol egy lélek, mélységes, áhitatos csend - impresszionista festő ecsetjére kívánkozó kép.

Ritka élménnyel, épület és táj tökéletes összhangjával ajándékozták meg a kallósdi körtemplom készítői az utókort.

Árpád-kori építészetünk becses példája a bődéi, román stilusu templom is, amelynek a zömök, hegyes sisakos homlokzati torony naiv bájt kölcsönöz. A csesztregi templom belsejét Dorfmeister István freskói ékesítik.

Zalában - a szomszédos, vasmegyei Őrséghez, vagy a távoli szatmári, beregi Tiszaháthoz hasonlóan - úgyszólván minden faluban faharangláb áll.

Az erdők mélyén vadászházak

A zalai dombokon Magyarország legnagyobb összefüggő erdőségei terülnek el. Az ápolt fenyvesek és bükkösök nemcsak az ipar számára szolgáltatnak nyersanyagot, de a rendkívül gazdag vadállománynak is kedvező életfeltételeket, barátságos menedéket nyújtanak. Az irtások szélén itt-ott magasles áll - innen lehet figyelni a szarvasok vonulását -, az erdők mélyén vaddisznók nyomát őrzi a süppedő talaj. Kirándulók zaja ritkán veri fel a csendet. Gombák dugják ki kalapjukat a vastag avarból; tavasszal, amikor "kinyílik az idő", szarpóca piroslik a zöld levelek között, s az őszi napfény utolsó sugarai a szeder fekete bogyóját érlelik.

Az erdei utak agancs-diszes vadászházak elő kanyarodnak, ahol forrásvízzel kínálják az utast.

A rádiházi 'Tovaskastély"

Zalaegerszegtől délre, alig 20 kilométernyi távolságra, festői környezetben fekszik Rádiháza, a "lovas paradicsom". Egyetlen kastélyból és a köré települt kicsiny házcsoportból áll a falu, mégis sokan ismerik a nevét a lovassport és a lovak kedvelői körében, országhatárainkon túl is. Itt van az egyik leghíresebb magyar ügetőló tenyésztőtelep; több száz tenyészállatot nevelnek az istállókban, a céltudatos tenyésztői munkát tekintik elsőrendű feladatuknak.