Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-12-01 / 23-24. szám
1976. XIII. évf. 23-24. sz. Hazai Tudósítások 6. Orsz ágj áráson .. . PILLANATKÉPEK AZ ERDŐS-DOMBOS ZALÁBÓL Göcsejt és a zalai dombvidéket Magyarország délnyugati szögletében az utóbbi évtizedekben a föld mélyéről felbuzgó kőolaj tette nevezetessé. A gyors ütemű iparosítás ellenére ez a vidék megőrizte szelíd báját, pannon nyugalmát. Lankás dombjait hatalmas erdőségek borítják, műemlékei régmúlt korok hangulatát idézik. Pihenés, felüdülés, kikapcsolódás vár arra, aki e távoli országrész megismerésére indul. Már a rómaiaik idejében Akár vonattal, akár autóval érkezünk a zalai dombok közé, szinte rögtön feltűnnek a gondozott szőlőskertek, a bólogató vén diófák alatt a fehér falu aprócska présházak. Hiába kutatunk emlékezetünkben: Zala nem hires bortermő vidék, nem jegyzik a világpiacon. De az itt élő emberek már a rómaiak kora óta foglalkoznak a szőlőműveléssel, s nagy szeretettel végzik ma is. Hétvégeken, ha idejük engedi, kimennek a présházhoz. Csend öleli a tájat, hamarosan előkerül a pincehideg borospalack, tűz lobban, sült szalonna Ínycsiklandó illata száll. Bármerre járunk Göcsej dombjai között, - a zalai dombháton - a hívogató, hűvös pincék végigkísérnek mindenhol, egyéni hangulatot kölcsönözve a tájnak. "Göcsejország" Mintegy 90 települést foglal magába ez a név: Göcsej. Az elnevezés emberöltek óta száll szájról-szájra. Eredetét sokan kutatták. Kosztolányi Dezső például igy magyarázza: "Göcsej neve pedig egyszerűen onnan származik, hogy a föld errefelé gödrös-göröngyös, görcsösgöcsös..." Valóban, a szélesen elterülő dombvidéket szerteágazó völgyek hosszú sora tagolja, alig találni itt-ott sik területet. A közeli Őrséghez hasonlóan Göcsej is határőrvidék volt, a magaslatra épitett un. kerített házból nemcsak látni lehetett a közeledő ellenséget, a falak védelmet is nyújtottak. Ma már szinte nyomtalanul eltűntek a sok száz éves hagyományokat őrző házak a falvakból. De a település szerkezete, a hegynek futó, egyutcás, keskeny falvak a legmagasabb ponton, a házak fölé magasodó harangtorony napjainkban is jellegzetes színfoltja a zalai tájnak. Egy soha nem létezett falu A zalaegerszegi muzeum-falu alkotói: régészek, muzeológusok, néprajzosok szinte az utolsó pillanatban mentették meg történelmünk és kultúránk ritka becsű darabjait, hogy létrehozzák azt a falut, amelyik soha nem létezett, de lehetett volna akármelyik göcseji település,
