Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-09-15 / 18. szám
1976. XIII. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 11. Őseink nyelvét el nem felejthetjük ... AZ EUCHARISTIKUS KONGRESSZUS VISSZHANGJA Mint ismeretes, dr. Lékai László biboros, érsek-primás vezetésével népes magyar küldöttség vett részt a philadelphiai Eucharistikus Világkongresszuson. Lékai érsek hazatérőben Londonban interjút adott a BBC magyar osztálya egyik munkatársának. A beszélgetés bevezető részében - melyből az Uj Ember c. katolikus hetilap alapján idézünk - a biboros megemlékezett azokról a mély benyomásokról, melyeket a philadelphiai egyházi jellegű események keltettek benne. Ezután a távolba szakadt magyarokkal való találkozásairól szólt, kiemelve, hogy az eucharistia az óhazai és az ujhazában megtelepedett magyarokat testvéri szeretetben fűzi össze. Ezt a szer etetet hirdettük meg testvéreinknek - mondott az érsek -, majd igy folytatta: " ... és azonkívül buzdítottuk őket annak az ékes magyar nyelvnek a szeretetére, amelyen az országalapitó Szent István, a lovagias Szent László, a romokat felépítő IV. Béla király, a magyar biboroscieero, Pázmány Péter, a Szigeti Veszedelmet megéneklo Zrínyi Miklós, a 300 évvel ezelőtt született II. Rákóczi Ferenc egyéni zamattal beszéltek. Őseink nyelvét, de a mai "magyarok szimfóniáját" is elfeledni annyi, mint a szivünk egy darabját kitépni." A határokon kivül élő magyarokhoz szóló üzenetében - egyebek közt - ezt mondta: "Szeretettel várom minden katolikus és magyar testvéremet országunk legnagyobb székesegyházába, az esztergomi Bazilikába. Esztergomban elgyönyörködhetnek a Keresztény Muzeum Európa-szerte becsült kincseiben; s megtekinthetik Szent István király lakóházának helyét. Sokszor megfordult itt a szent Király Margit unokája, aki később III.Malcolm skót király felesége lett, és ma Skóciai Szent Margit néven tisztelik.- Érdemes Esztergomba eljönni, de éppen úgy Budapestre, Veszprémbe, Pécsre és a többi városunkba." A philadelphiai küldöttség tagja volt egyébként Magyar Ferenc, az Uj Ember cimü katolikus hetilap felelős szerkesztője is. A lap most sorozatban közli szeikesztőjének a kongresszusról Írott beszámolóját, melynek első fejezetéből közöljük az alábbi részletet: "A testvérekkel való találkozás és együttlét boldogító érzését jelentette számunkra a kongresszust követő körút, amikor az idegenbe származott magyar katolikusokkal találkoztunk az Amerikai Egyesült Államok és Kanada magyar egyházközségeiben. Itt a hétköznapok is ünnepekké magasztosultak. Most is meghatottan gondolunk vissza azokra a megragadó pillanatokra, amikor az első magyar kivándorlók szorgalmából épült szép templomokban felcsendült a Himnusz, vagy a Boldogasszony, Anyánk, s amikor a szentmise után magyar tájak népviseletébe öltözött gyermekek, legények és leányok, meg felnőttek hozták Lékai biboros elé az áldozati adományokat: az idegen földön termett, de nemzeti szinü pántlikával átkötött buzakalász-csokrot, a féltve őrzött otthoni tálon a szőlőfürtöket, a kulacsban a bort és varrottas asztalkendőben a kenyeret. S hozták t ami szivüknek a legkedvesebb - az idegenben is magyarnak megtartó magyar imádságot és énekszót"... "A magyar katolikusok főpapját - akinek mindenkire volt ideje, mindenkihez volt mosolya, atyai Jó szava, barátságos kézszoritása - mindenki a szivébe fogadta, aki csak rövid időre is találkozott vele."
