Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-07-15 / 14. szám
1976. XIII. évf. 14. sz. Hazai Tudósítások 8. Prognózis - az ezredfordulóra MIT ÍGÉRNEK A MAGYAR NYERSANYAGFORRÁSOK A Magyar Tudományos Akadémia 1976. évi közgyűlésének egyik legérdekesebb előadását tartotta dr. Fülöp József akadémikus "Energiahordozó- és egyéb ásványi nyersanyagszükségletünk alakulása és kielégítésük forrásai" címmel. Az előadásból a magyar nyerlsanyagszükséglet kielégítésének jövőjét vázoló gondolatmenetet közöljük. Hazai ásványi nyersanyagforrásaink jövőbeni szerepéről - a kutatással megismert ásványvagyon évi 2-3 százalékos és a reménybeli ipari ásványvagyon évi 1-2 százalékos termelési előirányzatát az ezredfordulóig reálisnak és optimálisnak tekintve - végeztünk számításokat. Ennek alapján: az évi 7-8 millió tonna lehetséges, illetve optimális szénhidrogén-termelés az ezredfordulóra összes energiaszükségletünk 10-15 százalékát elégíti ki. Kőszén, réz, cink ... Kőszénvagyonunk lehetővé teszi az ezredfordulón mintegy évi 50 millió tonnányi termelés megvalósítását, ami a hivatkozott energiaszükséglet 20-30 százaléka lehet. A bauxittermelés 3 millió tonna reális és optimális termelési előirányzata a hazai aluminium szükségletet teljes egészében kielégíti és bizonyos mértékű exportot is lehetővé tesz. A recski lelőhelyen az ezredfordulóig kialakítható évi 5-7 millió tonna rézérctermelési optimum a hazai rézigényekkel csaknem egyező mértékűnek Ítélhető. A mangán-, ólom- és cinkérctermelésünk - ha maximálisan kihasználjuk - szükségletünknek túlnyomó részét fedezheti. Vasérctermelésünk optimuma csak töredéke ezredfordulói szükségletünknek. Az ezredfordulóra igy felvázolt prognózis azt jelenti, hogy a kőolaj és a földgáz, a bauxit és a vasérc termelése gyakorlatilag a jelenlegi szinten marad, a kőszéntermelés és a mangánérctermelés mintegy a kétszeresére, a szineséretermelés pedig sokszorosára növelhető. Tetemesen növekvő az ásványbányászati és az építőipari ásványi nyersanyagok termelése. Mindezek révén, ha feltételezzük, hogy az épülő atomerőmüvek tüzelőanyaga hazai uránércből származik, az ezredfordulón várható összes ásványi nyersanyagszükségletünknek mintegy 50 százalékát - a szükségletek nagyarányú növekedése ellenére - hazai forrásokból fogjuk kielégíteni. Ez az arány nemzetközi mércével mérve is jelentős. Ásványi nyersanyagimportunkat kedvezővé és hosszú távra biztonságossá teszi, hogy annak túlnyomó része a Szovjetunióból és a többi szocialista országból származik. A KGST összekapcsolt villamosenergia-rendszere, a szovjet-magyar timföld-aluminium egyezmény, az olefinprogram, az orenburgi földgázvezeték építése, a Haldex közös lengyel-magyar kőszénvállalat, a mongóliai KGST nemzetközi geológiai expedíció és még több más együttműködési forma erősiti a kölcsönösen előnyös szocialista integráció fejlődését.
