Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1976-07-15 / 14. szám

1976. XIII. évf. 14. sz. Hazai Tudósítások 9. A_ szénhidrogének A közelmúltban elért kutatási eredmények is igazolják, hogy a geológiai kutatás eredményessége nem csökkent, hanem növekedett. Ezt bizonyítja, hogy harminc év in­tenzív szénhidrogén-kutatás és számos szénhidrogén-tároló szerkezet feltárása után fedeztük fel legnagyobb szénhidrogén-lelőhelyüket, az algyői szénhidrogéntelepeket. Évszázados érckutatás után bukkantunk a recski mélyszintü rézérclelőhelyre is, amely eddigi jelentéktelen szinesérc­­bányászatunkat nemzetközi mércével mérve is magas szintre emeli. Lignitbányászatunk a kedvezőtlen felszín alatti termeléssel kezdődött, majd a 200 millió tonnás visontai külfejtésen át az eddigi legkedvezőbb bányaföldtani feltételekkel ren­delkező, még feltáratlan 800 millió tonnás bükkábrányi külfejtés felé halad. A nagyegyházi meden­ce kőszén- és bauxitvagyona, valamint az iharkuti uj bauxitlelőhely nemcsak a vártnál jobb minő­ségű és jelentős mennyiségű ásványvagyon-növekedéssel járt, hanem elvileg is uj lehetőségeket tárt fel a kutatás előtt. Ritkafémforrásaink, kén- és olajpala-indikációnk is további uj lehetőségeket Ígérnek. Ez az uj ásványvagyon, amely gazdaságosan kitermelhető, minden fő arányban megha­ladta az előirányzatot, a földgáz kivételével pótolta, esetenként jelentősen felülmúlta a közben ki­termelt ásványvagyon mennyiségét. Kedvezően alakult az 1 tonna ásványi nyersanyagra vetített fajlagos kutatási költség. A vártnál kedvezőbb az uj ásványvagyon minőségi összetétele is. A 8 milliárd forintos földtani kutatási ráfordítás több mint tízszeresen megtérült. A kedvező kutatási eredmények ellenére a bányászat lassan megtérülő, nagy beruházási költségeket igénylő fejlesztése és az igen jelentős importterhek kiemelkedő fontosságú feladatunkká teszik a népgazdaság minden területén az energia- és nyersanyagtakarékos gazdál­kodás kialakítását, - állapítja meg a jeles akadémikus. A HOTEL-HÁLOZAT FEJLESZTÉSE Szállodák építésére, bővítésére, korszerűsítésére Magyarországon 1976 és 1980 között kereken 3 milliárd forintot fordítanak, ötvenöt százalékkal többet mint az előző öt esztendőben. Ebből az összegből 12-13 szállodát építenek, hozzávetőleg 4500 ággyal. Minthogy az idegenforgalom igénye ennél jóval gyorsabban növekszik, egyéb szállásokban, kulturáltan be­rendezett, közművesített bungalókban, kempingekben stb. legalább 25.000 további vendég elhelye­zésére teremtenek lehetőséget. 1976 tavaszán már megnyitották a Balaton közelében, Hévizén, a 200 szobás, közel 400 ágyas, 11 szintes Hotel Thermal-t, az északkelet-magyarországi hegyvidéken, Mátra­­füreden pedig a 250 ágyas Avar szállót. Még 1976-ban elkészül Budapesten, a Várban a Hilton szálló, amely 360 szobájában 650 vendéget képes fogadni, s rövidesen vendégeket fogad az észak-alföldi nagyváros, Debrecen patinás hoteljének, az Arany Bikának újonnan épült szárnya, melyben 300 ágy lesz. Dél-Dunántul kulturális központjában, Pécsett újjáépítik a Pannónia Szállót, s még 1976-ban meg­nyílik a város harmadik, 250 vendég befogadására alkalmas uj, modern szállodája. Hozzáfogtak a dél-alföldi Szeged 300 ágyas Hungária Hoteljének renoválásához is. 1977-ben nyitja meg kapuit Balatonföldváron a 420 ágyas Neptun, az hugyancsak dunántúli Tatabányán pedig a 130 ágyas Árpád Hotel. 1978-ban lesz fogadóképes Budapesten a legmagasabb igényeket is kielégítő, 212 szobás, 372 ágyas margitszigeti gyógyüdülő szálló, mely a balneológiától a fogászatig és a szemészetig nyújt gyógy ellátást lakóinak. xx xx xx

Next

/
Thumbnails
Contents