Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-01-15 / 2. szám
1976. XIII. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 2. Uj arcú magyar tájak SZABOLCS MEGYE VÁLTOZÁSAI Magyarország 19 megyéje közül az ország észak-keleti csücskében lévő Szabolcs-Szatmár megye mintegy hatszázezer hektár területét sokáig az ország legelmaradottabb részeként emlegették. A második világháború előtt itt élt a legtöbb nincstelen cseléd, földnélküli napszámos, itt született a legtöbb gyerek, de itt volt a legnagyobb gyermekhalandóság is. A megye lakóinak száma alig érte el a félmilliót: a munkaképes korúak nehezen találtak munkaalkalmat és tizezerszámra vándoroltak az ország más részeibe, sot a határon túlra. A jonathán "hazája" A mezőgazdasági jellegű Szabolcs-Szatmár megye nehéz múltat örökölt tehát a felszabaduláskor. A nagybirtokokat itt is felosztották a nincstelen parasztok között, de a földművelés színvonala rendkívül alacsony volt. A megye vezetői ezért legfontosabb feladatuknak a mezőgazdasági termelés nagyüzemi kialakítását tartották, mert igy látták biztosítva a gyors fejlődést, az uj munkaalkalmak megteremtését. A kisebb termelőszövetkezetekből az évek során éppúgy korszerű, gépesített nagyüzemek létesültek, mint az ország más területein. Több tízezer hektáron termelik ma már Szabolcsban is a legkorszerűbb technológiával a kukoricát, burgonyát, cukorrépát, napraforgót, sőt a terméshozamok meghaladják az országos átlagot. A megye legjelentősebb és legkeresettebb mezőgazdasági terméke azonban most is a hires szabolcsi jonathán alma. A különlegesen finom izü gyümölcsből évente csaknem 40 ezer vagonra való terem, és a szocialista országokon kívül eljut az NSZK-ba, Nagy-Britanniába, Észak-Európa számos országába, de rendszeresen vásárolják még Dél-Amerikában is. A mezőgazdasági nagyüzemekben fellendült az állattenyésztés is. A modern sertés- és szarvasmarhatelepeken évente több mint 130.000 hízót és szarvasmarhát nevelnek. Többezer asszony részére teremtettek uj munkalehetőséget a tyukfarmok létrehozásával. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés megteremtése magával hozta az élelmiszeripar gyors fejlődését is. A terményeket már helyben dolgozzák fel a modern húsipari üzemekben, a tej- és a baromfifeldolgozó vállalatoknál. Több konzervgyár működik,korszerű hütőházak, óriási befogadóképességű almatárolók raktározzák el a megye termékeit. Az újonnan létesített üzemek sokezer szabolcsi számára teremtettek munkalehetőséget. De nemcsak a mezőgazdasági jellegű üzemek száma szaporodott. Több budapesti és vidéki nagyüzem is gyárat, üzemrészt létesített Szabolcs-Szatmár megyében. Az ipartelepités előnyösnek bizonyult, hiszen a megyében még volt szabad munkaerő. Csupán Nyíregyházán 5 év alatt 25,000 embernek kínálkozott ipari munkaalkalom. De a megye központján kivül gyorsan iparosodott, és ezzel együtt városi rangra emelkedett Mátészalka, Kisvárda, Nyírbátor, Tiszavasvári. Mátészalkán a Magyar Optikai Müvek gyáregy-
