Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-05-15 / 10. szám
1975. XII. évf. 10. sz. Hazai Tudósítások 3 Az Akadémia 1945-ig Az Akadémia kezdetben hat osztállyal működött, s már tevékenységének első tiz évében az ország legjobb Íróit, tudósait gyűjtötte eg>ue. Rendes tagok voltak: Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel Kazinczy Ferenc, Bugát Pál, majd Körösi Csorna Sándor, Eötvös József, Vásárhelyi Pál, Reguly Antal, Schöpf Merei Ágost. Az 1848-as szabadságharc leverése után, az un. "Bach-korszakban", az osztrák elnyomás igyekezett szélesebb körű tevékenységét akadályozni, de az elnyomás enyhültével a tudományos munka ismét virágzásnak indult. 1862-65 között országos gyűjtés révén felépült az Akadémia mai palotája. 1865-1879-ig Arany János töltötte be a főtitkári tisztet, s az uj tagok között volt Gyulai Pál, Eötvös Loránd (fizikus), Szarvas Gábor (nyelvész), Szabó József (geológus),Than Károly (vegyész), König Gyula (matematikus), Lenhossék Mihály (orvostudós) és sokan mások. Az osztrákokkal történt "kiegyezés" (1867) után és a két háború között, a Horthy korszakban az Akadémia a konzervatív tudomány és művészet fóruma volt, noha nem tagadhatta meg a tagságot olyan haladó egyéniségektől, mint Bartók Béla, Fejér Lipót (matematikus), Kandó Kálmán (feltaláló gépészmérnök), Korányi Sándor (orvostudós), Kodály Zoltán, Bláthy Ottó (gépész-feltaláló), Riesz Frigyes (matematikus), Winkler Lajos (vegyész), stb. 1945 után Az 1945-ben bekövetkezett mélyreható társadalmi változások szükségessé tették az Akadémia átszervezését, s ettől kezdve a nagymultu intézmény az elméleti és alkalmazott tudományok fejlesztésének és összehangolásának, s az ország valamennyi tudósát egye sitő, a szocializmus építését szolgáló intézménnyé lett. Ma nyolc osztállyal működik. Fennállásának 150 , éve alatt az Akadémiának 1369 magyar és 554 külföldi tudós lett a tagja. 1949 óta 7 női tudóst is megválasztottak az Akadémia tagjául. A magyar tagok létszáma 206. A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 150. évfordulója alkalmából május 6-án jubileumi közgyűlést tartott. Az ülésen megjelent Losonczi Pál , az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a kormány elnökhelyettese, a tudománypolitikai bizottság elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, a hazai tudományos élet sok vezető személyisége, és 21 országból 67 tudós. Az ünnepi ülésen Erdey-Gruz Tibor elnök az Akadémia múltját méltatta, majd Losonczi Pál mondotta el köszöntő beszédét. Losonczi Pál beszédében egyebek között a közgyűlés tudomására adta, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tudományok fejlesztésében és nemzeti kultúra ápolásában elért eredményeiért, a felszabadulás óta kifejtett tudományszervezői és tudománypolitikai tevékenységéért, a tudomány és a szocialista társada - lomépités összhangjának elmélyítéséért, a társadalomtudományok marxista-leninista szellemű művelésében kifejtett tevékenységéért a Magyar Tudományos Akadémiát a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki. Ezután felolvasták Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának üdvözlő levelét. Köpeczi Béla főtitkár expozéjában a mai Akadémia fejlődését, intézményeinek munkásságát ismertette. "Az Akadémia intézményi hálózata jelentékeny kutatási potenciált képvisel, - mondotta. A kutatóintézetek száma 38, ami az ország kutatóintézeteinek 30 százalékát jelenti. Ezenkívül több mint 100 egyetemi tanszéket támogatunk. Költségvetésünk a beruházásokkal együtt meghaladja az 1,2 milliárd forintot, az országos kutatási és fejlesztési ráfordítások 12
