Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-05-15 / 10. szám
1975. XII. évf. 10. sz, Hazai Tudósítások 2. A magyar kultúra legmagasabb fóruma A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA JUBILEUMA Magas kitüntetés — Dijak -- Ünnepi megemlékezés-sorozat A 18. században Magyarországon is mozgalom indult, hogy a külföldi "tudós társaságok" mintájára akadémia létesüljön. Egyik első szorgalmazója Bessenyei György költő volt, aki az ország polgári átalakulásának alapfeltételeként szögezte le: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudóssá, de idegenen sohasem!" Kifejtette, hogy a szegénység és tudatlanság egy testvérek, s "a tudomány mentői közönségesebb (=általánosabb) a lakosok között, az ország is annál boldogabb." A Bessenyei programját terjesztők és valóra ^váltásán munkálkodókból nem hiányzott már az áldozatkészség sem. Sándor István a 18-19. század fordulóján például 10 ezer forintot ajánlott föl és értékes könyvtárat adományozott a létesítendő társaság céljaira. De az Akadémia megalapításához mégis gróf Széchenyi István tekintélyére volt szükség. 1925. november 3-án az országgyűlés kerületi ülésén - a megyék külön tanácskozásán - bejelentette, hogy birtokainak utóbb 60 ezer forintban megállapított évi jövedelmét Tudós Társaság felállítására adományozza. Történelmi tett Széchenyi felajánlása történelmi tett volt, mert a megértett és magáévá tett széleskörű és mélyről fakadó társadalmi és nemzeti igényt a legalkalmasabb pillanatban szolgálta hazafiu áldozatkészséggel. "A mai kerületi ülés - irta a 21 éves Bajza József költő Pozsonyból pesti barátainak - örökké nevezetes leend az egész haza előtt." Széchenyi oblátióját (= felajánlás át) a követek hatalmas lelkesedéssel fogadták, s alig ült el az ünneplő zaj, felállt Vay Ábrahám borsodi követ s 20 ezer forinttal toldotta meg a Széchenyi által adott összeget. Vayt gróf Andrássy György követte 10 ezer, őt gróf Károlyi György 40 ezer forintos felajánlással. November 8-án a négy alapitó ünnepélyesen bejelentette a nádornak és az Országgyűlésnek, hogy Tudós Társaságot alapítanak "a nemzeti nyelvnek és tudománynak" tökéletesítésére. Az Országgyűlés felterjesztése után a királyi jóváhagyás 1827. április 11-én érkezett meg, s akkor törvény mondta ki, hogy "Az önként és szabad adakozással összeszedett tőke vagyonból Tudós Társaság vagyis Magyar Akadémia állíttassák fel." Korunk távlatából nézve a nevezetes napra, Széchenyi kezdeményezésének horderejét Kossuth általános jellemzése fejezi ki a legjobban: "Ujjait a kornak ütőerére tévé és megértette lüktetéseit ... százados hatásra számított lépései sem korán sem későn nem érkeztek."
