Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-04-01 / 7. szám
1974. XI. évf. 7. sz. Hazai Tudósítások 11. SZEGEDI FŐPAPOK ELŐDEIKRŐL A magyar történelem két jelentős egyházi személyiségére emlékeztek a közelmúltban Szegeden, születésük 100. illetve 120. évfordulója alkalmából. Mindkettő egyszerre volt pap és tudós, nevelő és közéleti ember és érdekes véletlen folytán mindkettő egy azon esztendőben, 1927-ben lett felsőházi tag. Dr.Udvardy József püspök, apostoli kormányzó Glattfolder Gyuláról Glattfelder Gyula, egykori Csanádi püspök születésének 100. évfordulója alkalmából a szegedi Hittudományi Főiskolán tartottak megemlékező ünnepséget. Dr.Udvardy József püspök, Csanádi apostoli kormányzó arra a kérdésre, hogyan értékeli ma elődjének tevékenységét, a többi között a következőket mondotta ;- Glattfelder Gyula egyházi pályája 1896-ban kezdődött, tehát abban az évtizedben, amely korfordulót jelentett a magyar katolicizmus szellemi magatartásában. E magatartás leghatásosabb hirdetője Prohászka Ottokár volt, aki egyik fő müvében igy ir: "Kössüli össze a természetet, a természetfölötti világgal, a szabadságot a tekintéllyel, a földi célokat az örök céllal. Ne rögzítsük az örvényeket, hanem épitsünk rajtuk hidakat. Ne hegyezzük ki az ellentéteket az egyház és a kultúra között ..." Ez a magatartás volt jellemző Glattfelder Gyulára is s ez határozta meg egy életre munkájának irányát. A megujhodó katolicizmus szellemében Iparkodott nevelni a serdülő ifjúságot. Pesten, Budán, Szegeden és Sopronban ő hozta létre a Szent Imre Kollégiumokat, ahol otthont és nevelést kaptak az egyetemi fiatalok, Szegeden tanítóképzőt is létesitettek internátussal egybekötve. A tanítójelölteket gyakran felkereste, személyes kapcsolata volt velük. A tehetséges fiukat továbbtanulásra biztatta és segítette. Ő alapította Szegeden a Hittudományi Főiskolát, amelynek nagyhírű kiadványa, a "Papi Lelkiség", iránymutató volt az egész ország katolikus papsága számára. Az egyházi kereteken túl Szeged város kulturális életébe is átsugárzott tevékenysége. Nagy szerepet játszott a szegedi egyetem fejlesztésében, bekapcsolódott a világhírű szegedi Dóm tér kialakításába. Glattfelder Gyula világosan látta azokat a társadalmi problémákat, amelyek századunk első évtizedében feszültté, noha szinte tarthatatlanná tették a szociális állapotokat. 1918. novemberében egy körlevelében igy értékelte a szociális megújhodást hirdető polgári forradalmat: "A történelem nagy fordulóinak egyikéhez érkezett el a magyar nemzet. Az öt esztendei háború tenger áldozatai megérlelték Magyarország teljes függetlenségének a gondolatát, s annak a forradalmi láznak, mely az évszázados álmoknak azonnali megvalósítását követelte, nem tudott ellenállni semmiféle hagyomány, osztályérdek, vagy politikai irány. A nemzeti tanács, mely az eszmény legerősebb képviselőjévé küzdötte fel magát, diadalra vitte programját, melyhez az országnak minden illetékes tén eáője csatlakozott. Emellé állni és az erkölcsi életre gyakorolt minden befolyásunkkal a hívek leikébe oltani a nemzeti és emberi eszmék megvalósítására irányuló törekvésnek tiszteletét, kötelességünknek ismerjük mi papok, délvidéki katolikus népnek lelkipásztorai is, akik mint a nép gyermekei mindig egybeforrva kell hogy legyünk annak leikével."
