Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-04-01 / 7. szám
1974. XI. évf. 7. sz, Hazai Tudósítások 7. HATVANNÉGY MÉTERES FELHŐKARCOLÓ - SZALÁMINAK A Szegedhez közeledő látogatónak most még a Fogadalmi templom tornyai tűnnek először a szemébe. Az alföldi város panorámája azonban hamarosan uj látványossággal gyarapszik: megkezdődött az impozáns, uj ipari objektum, a 64 méter magasra tervezett szalámiérlelő torony épitése, amely Szeged legmagasabb üzemi épülete lesz. Kapacitására jellemző, hogy egyszerre egymillió rúd szalámit érlelnek majd benne, illetve vonnak be a jellegzetes, fehér szinü, úgynevezett nemespenésszel. (Ez a szalámirud-mennyiség egymás végéhez rakva végig érné hazánkat egész hosszában.) A toronyban erre teljesen uj, nagy termelékenységű technológiát alkalmaznak, ugyanakkor a világhírű szegedi szalámi aromája természetesen a régi marad. Az érlelőtoronyba egymás mellé és fölé kerülő hustömeg, a betonépülettel együtt olyan nagy nyomást gyakorol a talajra, hogy komputerrel kellett kiszámítani, milyen legyen a torony betonalapja. Bonyolította a helyzetet, hogy a városnak azon a részén meglehetősen laza a talaj szerkezete. A számitógép válasza szerint olyan nagy szilárdságú alapra van szükség, amely egy 180 méter magas felhőkarcoló lakóépület nyomását is elviselné. A Budapesti Műszaki Egyetem geotechnikai tanszéke, a Földmérő és Talajmechanikai Vállalat és a Szegedi Tervező Vállalat szakemberei a számitógépbe táplált integrálegyenletek megoldása nyomán alapként az alábbi beton-monstrum földbeépítését javasolták; mélyítsenek le 180, egyenként 12 méter hosszú betoncölöpöt, ezek tetejére pedig helyezzenek másfél méter vastag, 800 négyzetméteres betontálcát. Erre kell azután a tornyot "ráállitani". A Délmagyarországi Építő Vállalat már elkészült a különleges alapozással, s megkezdhették a "szalámi-felhőkarcoló" falainak készítését. Egyik legfontosabb része ez a több mint egymilliárd forint értékű rekonstrukciónak, amelynek nyomán megkétszereződik az évszázados hagyományon alapuló szegedi szalámitermelés. MAGYAR VONATKOZÁSÚ DOKUMENTUMOK ZÜRICHBEN Ismeretlen Szenei Molnár Albert-dokumentumokat fedezett fel Svájcban dr. Zsindely Endre, a jeles zürichi magyar egyháztörténész. A levelek, könyvek, ajánlások stb., melyeket dr. Zsindely Endre egy teljesen elhanyagolt állapotú hagyatékban talált meg, Szenei Molnár Albert születésének 400. évfordulójára dolgozott fel, a zsoltárforditó baseli és zürichi kapcsolatairól tanúskodnak és munkásságának 1607-től 1610-ig terjedő szakaszára vetnek újabb fényt. Külön érdekességük, hogy köztük van a sokáig elveszettnek hitt, hires protestáns röpiratnak, "Bocskai apológiájának" egy Szenei Molnár által dedikált példánya is.
