Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-04-01 / 7. szám
1974. XI. évf. 7. sz. Hazai Tudósítások 8. EGY EMLÉKEZETES BORHÁBORU .... Egyszer Vörösmarty Mihály Egerben járva, megcsodálta a várost, a minaretet, a székesegyházat, a tornyokat, a romokat és persze a pincéket is. Szóval mindent megnézett, de jó egri bort nem adtak neki. Ez volt a baj.. Mert ha ez mondjuk egy politikussal fordul elő,- mi történik? Legfeljebb elmondja véleményét az országgyűlésen. De Vörösmarty költő volt, ráadásul a nemzet nagy költője, igy hát örökbecsű verset irt, aminek néhány nem éppen hizelgő strófája imigyen hangzik; Mondják, Egernél drága bor terem Verembe szűrik tán? nem ismerem, Megénekeltem harcait, borát S mind e mai napig nem tettem áldomást. Csapiáros, méregkeverő! Ne pislogj, egrit adj elő Czudar biz ez; de ám igyunk, Hiszen magyar költők vagyunk. Vörösmarty a versét megirta, a Honderű 1844. évi Nyárhavi számában, a cimlapon Rossz bor cim alatt le is közölte annak rendje és módja szerint. Ezzel vette kezdetét a borháboru. Vörösmarty verse tulajdonképpen egri vendéglátóinak néminemű megszégyenítése volt, de hadüzenet lett belőle és bor- és költővetélkedő. A Vörösmarty-versnek óriási visszhangja volt, mindjárt legelőször Egerben. Gyorsan belátták az egriek, hogy szükkeblüségükkel hírbe sodorták városukat, ezért, hogy a hibát helyrehozzák, egy egri hordó, másképp 3 akós hordó bort küldtek neki, ráadásul Tárkányi engesztelő és meglehetősen világias költeményét. Hogy néked a hatalmas Hunnia Légyétetőt hagy inni, nagy hiba; De még nagyobb, hogy hős Eger' borát Megénekelted, s még nem kóstolod. Hogy hát lemossuk ezt az ősi vétket, Enges ztelésül bort küldünk tenéked. Egerben termé a legjobb tető, Talántalán nem lesz légyétető, Igaz, nem olly tűző, mint verseid, Minek heve éltetve boldogít. De vedd jó szívvel, mit neked jó szív ád, Ajándék-lónak a fogát ne vizsgáld ... S végül Magyarföld' honfilátnoka, Te egriek' legfőbb örömoka, Köszöntsd reánk a felhabzó pohárt, Szavad szerint talán csak meg nem árt: Hogy mig bennünket Isten' földje csak hord, A hont szeressük, mint az egri ó bort.
