Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)

1974-04-01 / 7. szám

1974. XI. évf. 7.SZ,

Hazai Tudósítások

4.

VILÁGHÍRŰ porcelán virágok

Százhetvenöt éve született a herendi gyár alapitója

Legendák és adomák fonódnak eggyé a történelmi tényekkel a herendi porcelán manufaktúra keletkezésével és működésével kapcsolatban. Hogyan és miként jött hát létre a bakonyi dombok közelében a jelentéktelen kis helyiségben a világhírűvé vált edénygyár? A hosszú évtizedek során miként virágzott fel a vállalkozás a Fischer család tagjainak szorgos és áldozatkész munkájával?

A nagy hirü keramikus dinasztia megalapítója, Fischer Móricz, Tatán született 1799. március 25-én. Családjának tagjai a mezőgazdasági jellegű bérletek mellett a kereskedelem és ipar területén tevékenykednek. A XIX. század eleje, amikor Fischer Móricz maga is bekapcsolódik a családi vállalkozásokba, a reformkor időszaka, az ipar fejlesztésének kora. Széchenyi és Kossuth haladó nemesekkel és a feltörekvő polgárság legjobbjaival együtt fáradoznak az önálló nemzet és

a hazai müipar_

megteremtésén. Munkájuk nem is sikertelen, mert alig két évtized alatt soha nem látott színvonalú iparművészet fejlődik ki Pesten és a vidéki városokban. Eredményei a három egymást követő iparmükiállitáson kerültek a közönség elé (1842, 1843, 1846).

Fischer Móricz már az 1820-as években figyelemmel kisérte a tatai edénymanufakturát, egy évtizeddel később pedig bérbe vette a pápai kőedénygyárat. A Dunántúlon, nem messze Pápától, az 1825-ben Herenden megindult porcelánkisérletek, amelyeket szerény eredményekkel Stingl Vince folytatott, felkeltették Fischer érdeklődését. A pápai bérlet után 1839-40-ben megvásárolta a herendi épületeket és idősebb fiaival, akik már Pápán is közreműködnek az edénykészitésben, nagyobb tokével és nagy vállalkozókedvvel megindítják a porcelángyártást. Az első években még maga Fischer is folytatott kísérleteket, de hamarosan sikerült - részben külföldi nyersanyagokból - olyan porcelánt előállítania, amire már kérhette a császári és királyi kiváltságot. Ez biztosította számára a szabad termelést és a birodalmon belüli kereskedést. Az első herendi porcelánok 1842-ben a pesti tárlaton Kossuthot is megihlették és nem fukarkodott az elismerésekkel, amikor azokat a hires bécsi császári gyár porcelánjainak értékével mérte.

Az első sikereket ezután követték a továbbiak: 1851-ben á londoni világtárlat, majd Párizs, ismét London, New York, újból Párizs és Bécs a herendi porcelánok diadalán alt állomásai. Erkölcsi siker:

elisjn er és_ek_ és kitüntetések

kisérik Fischer Móricz és fiai munkáját, erőfeszítését; ezek a manufakturális viszonyok között termelő kis üzem, iparművészeti telep igen csekély gazdasági eredményeivel sehogyan sem voltak arányban. Fischer Móricz szorgalmáért és céltudatos munkájáért elnyerte a francia becsületrendet és magyar nemességet kapott.