Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)

1974-04-01 / 7. szám

1974. XI. évf. 7. sz.

Hazai Tudósítások

3.

Sűrűn találkozunk az apokaliptikus: hétpecsétes könyvön fekvő, zászlót tartó Bárány szobormásával barokk oltáxszekrőnyeink tetején.

A húsvéti bárányt látjuk szájából eredő csillaggal Trencsén városának pecsétjén. Föltűnik Szeged és Debrecen régi pecsétjéin is. A cimermotivumot' nyilvánvalóan városaink hajdani hatalmas jószágtartása is magyarázza.

A Bárány nyitja meg az üdvözültek számára a mennyország kapuját, ő választja és hívja meg azokat, akik kedvesek neki. A Julia szép leány alakja is nyilvánvalóan még ennek az archaikus világképnek a tükröződése, a bárány misztika balladai kifejezése.

Érdemes még megemlítenünk, hogy az erdélyi evangélikus szász ifjúság, megőrzött középkori hagyományként, ki szokott vonulni a környék magaslataira, hogy az ünnepen fölkelő napban a Húsvéti Bárányt megpillantsa."

MUNKÁCSY, ABA-NOVÁK, RUDNAY ÉS A MAI MAGYAR MŰVÉSZEK LEGÚJABB ALKOTÁSAI UNGVÁROTT

A Kárpátaljai Képzőművészeti Muzeum a Szovjetunió egyik legfiatalabb képzőművészeti gyűjteménye. Tavaly ünnepelte megalakulásának huszonötödik évfordulóját.

Létrehozásában a moszkvai, kijevi, rigai, bakui, leningrádi és tallini képzőművészeti múzeumok segítettek. Csaknem másfélezer képet, szobrot, grafikát küldtek az uj létesítménynek. A gazdag anyagban megtalálhatók a XIX. és XX. század orosz festőművészeinek alkotásai, értékes ikonok és szovjet festők képei csaknem mindegyik szövetséges köztársaságból. Érdekes a XIX. század eleji csehszlovák, valamint XVI-XIX. századi olasz, holland, francia, és osztrák képek kollekciója.

A gyűjtemény zöme magyar mesterek munkája, többek között Munkácsy Mihály Farizeus-feje, Révész Imre Áruló, Aba-Novák Vilmos Konyha a szolnoki vásáron,

Rudnay Gyula Csendélet cimü festménye.

Gyümölcsöző hagyománynak bizonyult a budapesti, nyíregyházi, debreceni és szegedi múzeumokkal rendszeresen megszervezett cserekiállitás. Évente bemutatják a modem magyar művészek legújabb alkotásait is.

Az ungvári várban elhelyezett múzeumot szívesen keresik fel a Szovjetunió minden részéből, és sűrűn érkeznek magyar, román, lengyel, cseh és más nemzetiségű látogatók is. Fennállása óta több mint kétmillióan gyönyörködtek a muzeum művészeti kincseiben.