Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-11-15 / 22. szám
Hazai Tudósítások 4. 1974. XI. évf. 21. sz. A MAGYAR ALUMÍNIUMIPAR FEJLŐDÉSE A világhírű magyar aluminiumipar félkész- és késztermékei számos országban ismertek. De nemcsak az alumíniumipari termékek keresettek, hanem a tapasztalt magyar geológusokat, timföldgyári mérnököket is gyakran hivják külföldre bauxitlelőhelyek feltárásához, timföldgyárak építéséhez. Legutóbb például India legnagyobb és egyben legjobb minőséget gyártó timföldgyára készült el magyar szakemberek irányításával. Pedig a magyar aluminiumipar nem is tekint vissza régi múltra. Csak az elmúlt fél évszázadban tárták fel - a nagyságát tekintve Európában harmadik helyen álló - bauxitkészleteket, az aluminiumfeldolgozás pedig - nagyobb méretekben - csak a második világháború után indult meg. Ezt tükrözi, hogy mig 1944-től napjainkig a magyar bauxitkitermelés 2,5-szeresére nőtt, a félgyártmánytermelés növekedése 12-szeres volt. Az aluminiumipar ilyen nagymértékű fejlődését elsősorban az 1962-ben megkötött magyar-szovjet timföld-aluminium egyezmény tette lehetővé. Ennek az egyezménynek alapján Magyarország évről-évre nagyobb mennyiségű timföldet exportál a Szovjetunióba, melyet az ott rendelkezésre álló olcsó villamosenergia felhasználásával kohósitanak és Magyarország visszavásárolja a kiszállított timföldben levő teljes aluminium-menny is éget aluminiumtömb és tuskó formájában. A megállapodás lehetővé tette, hogy Magyarország elsősorban a bauxitbányászat, a timföldgyártás, valamint a félgyártmány-előállítás fejlesztésére koncentrálja erőforrásait, és nem kellett nagy kohókat és energetikai kapacitásokat létrehozni. Az együttműködés eredményeként Magyarországon az egy főre jutó aluminiumfogyasztás az 1962. évi 4,3 kg-ról 1974-re 12 kg-ra nőtt és elérte az iparilag fejlettebb európai országok színvonalát, megelőzve például Olaszországot, Franciaországot és Angliát. 1970-től kezdve az aluminiumipar fejlesztése - a kiemelt legfontosabb iparágakkal együtt - az úgynevezett központi fejlesztési programok alapján valósul meg. Az aluminiumipar központi programja 15 évre - 1985-ig - határozza meg a bauxitbányászattól a készáru gyártásig, a timföldgyártástól a félkésztermékekig az egész iparág fejlesztésének feladatait. A két alapvető cél: a belföldi szükségletek kielégítése korszerű és olcsó aluminiumtermékekkel, illetve az alumíniumipari termékek export-szerkezetének javítása, az alapanyagkivitel fokozatos felváltása gazdaságosabb, feldolgozott aluminiumkészitmények exportjával. Az export jelentős növekedése ellenére 1985-ig megnégyszereződik a hazai felhasználás. Segítségével tovább korszerűsíthetek az építkezések, a karosszéria-gyártás, a csomagolás egyaránt A központi fejlesztési program - végrehajtásának már első éveiben is újabb lendületet adott a fejlődésnek. Uj bányák nyíltak, bővült az ajkai és az almásfüzitői timföldgyár. Ajkán 1973-ban uj, nagyteljesítményű timföldgyárat helyeztek üzembe^ felépült a Székesfehérvári Könnyűfémmű. A meglévő présáru, huzalgyártó, valamint készárugyártő berendezéseket is korszerűsítették, bővitették. A leggyorsabban a timföldgyártás és a félgyártmányok előállítása fejlődött. 1970-73 között a timföldgyártás 220 ezer tonnával nőtt, a félgyártmányok termelése pedig 74 ezer tonnáról 105 ezer tonnára növekedett. 1974-ben az aluminiumipar fejlődése az előzetes adatok szerint - meghaladva a nehézipari átlagot - 1973-hoz képest mintegy 12 százalékkal nőtt. A nagyobb termelés mindenekelőtt a belföldi ellátás javítását szolgálja. Ugyanakkor kedvezően alakult az export is. A magyar alumíniumipari termékek
