Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-11-15 / 22. szám
1974. XI. évf. 21. sz. Hazai Tudósítások 5. eljutnak valamennyi szocialista országba, valamint számos tőkés és fejlődő országba is. És mig a magyar-szovjet timföld-aluminiumegyezmény aláírásának idején, 1962-ben a kivitel túlnyomó része alapanyagjellegü termékekből állt, 1973-ban a félkész- és kés zár uterm ékek exportja elérte már az összkivitel 40 százalékát. A fejlődés jelentős tényezője, hogy az alumíniumiparban magas szakmai képzettségű műszaki gárda alakult ki, és az iparág szellemi exportőrré is vált. így például magyar szakemberek vesznek részt a VDK bauxitkincseinek feltárásában, magyar tervek alapján épült, illetve épül timföldgyár a már említett Indián kívül Romániában és Jugoszláviában is. Az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete is felfigyelt a magyar alumíniumipar sikereire, s felkérésére többek között a Malgas Köztársaságba, Nigériába, a Mali Köztársaságba utaztak mérnökök és kezdtek hozzá az alumíniumipar kiépítéséhez. MAGYAR KÖRORVOS KUTATÁSAI A GYOMORRÁKROL Az Általános Orvosok Nemzetközi Egyesülete felfigyelt dr. Hajdú Gábor alsószölnöki körorvosnak a gyomorrák keletkezésével kapcsolatos megfigyeléseire és meghívta antwerpeni kongresszusára. A fiatal Vas megyei orvos tekintélyes nemzetközi plénium előtt számolt be kutatásairól. Feltűnt neki, hogy Vend nemzetiségi körzetében a lakosság számához viszonyítva, igen sok a gyom or rákos beteg. Amikor a szomszédos jugoszláviai Vendségnél is hasonlót tapasztalt, megerősödött benne a feltevés, hogy e nemzetiség sajátos életmódjában kell keresni az okot. Dr. Hajdú Gábor ezulán a jellegzetes helyi táplálkozási szokásokra koncentrálta a tanulmányozást. Azt tapasztalta, hogy a vendek, a magyar és a német konyhatechnikától eltérően, a levágott sertés húsának legnagyobb részét házilag felfüstölik és egész évben rendszeres fő táplálékként fogyasztják. Füstölési módjuk eltér az országos szokásoktól: nyers fát használnak a művelethez, és ízesítésre boróka ágat vagy bogyót dobnak a lángokra. Ezek puhafák, s tőlük jóval magasabb, úgynevezett benzpiréntartalom keletkezik a húsban, mint az egyéb füstölő anyagoktól. Az ötvenes évek óta ismert, hogy a 3,4 benzpirén rákkeltő hatású. A Magyar Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet a vend vidéken készült füstölt húsban, szalonnában és kolbászban hat és félszer többet talált ebből az anyagból, mint az országos átlag. Ha hozzászámítjuk, hogy az ottani lakosság háromszor annyi füstölt húst fogyaszt, mint az átlagos, kimutatható, hogy 18-20-szoros, 3,4 benzpiréntöbbletet kap. Az alsószölnöki körorvos a most már nemzetközileg is figyelemmel kisért kísérletekhez jelentős támogatást kap az egészségügyi szervektől.
