Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)

1974-10-01 / 19. szám

1974. XI. évf. 19. sz,

Hazai Tudósítások

6.

ALTAJISZTIKAI TANSZÉK A SZEGEDI EGYETEMEN Tankönyv készül a magyar őstörténet forrásairól

Ez év őszén uj tanszékcsoport kezdte meg működését a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészeti karán: az altajisztika. Ez év nyarán kapta meg az egyetemi tanári kinevezést dr.Róna-Tas András, aki már 1968 óta működik Szegeden az "Akadémia tudományos tanácsadójaként" s vezette ennek a jelentős tudománynak speciál-kollégiumát.

A modem magyar altajisztika megalapítójának Róna-Tas András professzorát, Ligeti Lajost tekintik, kívüle Budenz József, Gombocz Zoltán, Németh Gyula voltak e tudományág nemzetközi hírű képviselői. A magyar altajisztika nagy nemzetközi tekintélyének örvend.

Földrajzi értelemben az altajisztika kutatási területe Kelet- és Dőlkelet- Európa, valamint Ázsia nagy része: Ciprus szigetétől Törökországon, a Balkán-félszigeten át Kelet-Lengyelország, a Szovjetunió, majd Afganisztán, Perzsia, Mongólia, Kina a lelőhelyei különböző nyelvi, tárgyi, etnográfiai emlékeknek.

Az ezzel a tudományággal foglalkozó egyetemi hallgatónak sokoldalú nyelvismeretre van szüksége. Oroszul, németül, angolul, franciául, valamint a török nyelv számos változatán kell olvasnia.

A szegedi uj tanszakon öt év a tanulmányi idő. További két-három év, amig a hallgató, ha akarja, doktorátust szerezhet belőle. A végzett növendék elhelyezkedhet a kulturális kapcsolatok, a külügyi vagy külkereskedelmi szolgálat terén, vagy vállalkozhat további kutatómunkára.

A szakmának több magyar, s még több külföldi folyóirata van. A magyarok; Aeta Orientalia (ez a legjelentősebb), Bibliotheca Orientalis Hungáriáé, a Kőröá Csorna Kiskönyvtár. Régebben értékes munkát közölt a Keleti Szemle és a Körösi Csorna Archívum; ezek azonban időközben megszűntek.

Róna-Tas András háromszor járt Mongóliában, továbbá Kínában és a Volga-vidéken, a csuvas és tatár köztársaságokban. Ez a terület tekinthető földrajzilag a magyar őstörténeti kutatások egyik központjának. Az őstörténet fontos kérdése az "átadó nyelv" rekonstrukciója, ez esetben a töröké. Szovjetunióbeli, török és egyéb könyvárakban fellelhető régi források szolgálhatnak ehhez értékes adatokkal. A professzor 1972-ben a Szovjetunióban még publikálatlan bolgár-török emlékeket talált.

Eddig mintegy 80 kisebb-nagyobb tanulmányt publikált Róna-Tas András.

A nomádok nyomában cimü könyve Mongóliáról több nyelven is megjelent. Szegeden most A magyar őstörténet forrásai cimü tankönyvön dolgozik, mintegy harminc kutató közreműködésével. Tervez nyelvtankönyvet, kutatja majd az uráli és altaji nyelvek történeti kapcsolatát. Az altajisztikai szak szorosan együttműködik a szegedi egyetem finnugor tanszékével, valamint a budapesti egyetem nagy hirü török és belső-ázsiai tanszékével.