Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)

1974-01-01 / 1-2. szám

1974. XI. évf. 1-2. sz

Hazai Tudósítások

16.

SZÁZÖTVEN ÉVES "MAGYAR NÓTÁK"

Százötven éve, 1823. decemberének elején, egy szépkivitelü nyomtatott füzet került a zenekedvelők kezébe. Címlapján ez olvasható: Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből.

Az év elején öt lelkes hazafi elhatározta, hogy nyomtatásban megjelentetik a városunkban elhunyt zeneszerző, Csermák Antal müveit. Az öt férfi: Kocsi Sebestyén Gábor pápai ügyvéd (a társaság lelke), Ruzitska Ignác - már akkor hires muzsikus - a székesegyház karnagya, Rohontzy János királyi tanácsos, Bezerédy Mihály főszolgabíró és Mőrocza Dániel fiskális. Az elhatározást tettek követték. Sebestyén hozzálátott a kiadványok anyagi feltételeinek előteremtéséhez, Ruzitska pedig a zenei anyagot készítette elő. Munka közben pedig megváltoztatták tervüket: nemcsak Csermák müveinek, hanem a környéken összegyűjtött magyar nótáknak a kiadását is szorgalmazták.

Az első füzet - vagy "fogás", ahogy ők nevezték - 1823. decemberében jelent meg, és nagy sikert aratott. Néhány példányt elküldték a szomszédos vármegyékbe is. Még ebben a hónapban a Tudományos Közlemény lapjain Sebestyén felkérte a hazai zeneszerzőket, hogy küldjék el müveiket hozzá kiadatás végett.

Az első fogás után nemsokára - 1824. márciusában - megjelent a második is, amit még tizenhárom követett. A szerzők közt nem kisebb neveket találunk, mint Csermák, Ruzitska, Bihari, Lavotta, Rózsavölgyi Márk és rajtuk kívül még több, kevésbé jelentékeny muzsikust. A 15 füzetben összesen 13G óta jelent meg, ezek közül 42 mü szerzője ismeretlen.

A magyar nóták elnevezés mai értelmében nem fedi a fogások tartalmát. Nem éneklésre való dalok ezek, hanem az akkori szóhasználat szerint úgynevezett lassú és friss magyarok, a tizenkilencedik századeleji verbunkos stilus javából.

A fogások kb. háromezer példányban jelentek meg. Ez a kiadványsorozat a maga idejében mind tartalomban, mind terjedelemben egyedülálló volt. Talán nem túlzás azt állítanunk, hogy a magyar zeneműkiadás alapjait Veszprémben vetették meg. (A későbbi un. "Első Zeneműkiadó" csaknem negyedszázaddal később, 1846-ban jött létre Rózsavölgyi Gyula vezetésével.)

Az első időkben nagy népszerűségnek örvendő fogások iránt a huszas évek vége felé egyre lanyhult az érdeklődés, egyre több volt az eladatlan példány, az uj kiadások költségeit nem tudták fedezni, ezért a Társaság 1832-ben feloszlott.

A fogások néhány példánya eljutott az európai fővárosokba is, és mindenütt nagy népszerűséget szerzett a magyar verbunkos zenének.

Kócsi Sebestyén Gábor és társainak célja megvalósult: megismertették a kor magyar zenéjét nemcsak honfitársaikkal, hanem az ország határain túl is hírnévre emelték.