Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)

1974-05-01 / 9. szám

1974. XI. évf. ?. sz Hazai Tudósítások 10. ÉLŐ HALOTT-KULTUSZ BUDA KÖRNYÉKÉN A magyarországi szerb lakosság körében a halott-kultusz még ma is virág­zik. Különösen a szentendrei járás községeiben élnek elevenen az elhunytak emlékének szentelt szertartások. A halálesettől függő megemlékezéseket családi jelleggel egy évig gyakoroljál? s ezeket később közösségi emlékünnepek váltják fel. Egy részük zadusnice néven ismeretes, s szorosan a pravoszláv egyház rituáléjával függ össze, míg a "ruzicalo" viszont csak lazább szálakkal kötődik ahhoz. A halottal kapcsolatos első családi ünnepre a beszentelés alkalmával s a temetést követően kerül sor. Ősi szokás szerint ekkor adjál? tiszteletére a főtt búzából készített "első koljivót", amely a szertartás alatt egy csészében a halott feje mellé helyezett széken áll. A ceremónia végeztével régebben mindenki fogyasztott belőle néhány szemet: újabban ez már csak Budakalászon szokásos. A temetést követően mindenki kezet mos, beszentelik a szobát és meg­kezdődik a halotti tor: egy falatot esznek, egy kortyot isznak, miközben ezt mondogatják; "Isten kegyelmezzen lelkének". A temetést követő napon a rokonságból néhány asszony kimegy a sirhoz - de számuk csak páratlan lehet -, s parazsat, tömjént és gyertyát visznek magukkal. Háromszor járják körül a sírt; a halott fejétől indulnak el, egymás után lépkednek és a kezükkel kapáló mozdulatokat végezve a hantokon "körülkapálják a sirt". Ezeket az asszonyokat "nyugodal­mat vivőknek" nevezik. Az újabb családi jellegű megemlékezésre a temetést követő hatodik héten kerül sor. Ekkor már koljivót adnak a tiszteletére, amely formáját tekintve eltér az "első koljivótól", s elkészítésének külön "technológiája" van. A koljivó-adás a templomban történik, ahonnan kimennek a temetőbe "értesíteni" a halottat, hogy másnap "koljivo" lesz - Pomázon ugyanis magát a szertartást is igy nevezik. A következő napon a halotti étket meg tömj éneztetik a pappal és a jelenlévőknek kiosztják. A templom előtt kenyérrel és pálinkával vendégelik meg az ottlévőket. Ebéd után ezt a vendéglátást a temetőben is megismétlik a falu szegényeivel. A ruzicalo már közösségi emlékező ünnep. A Buda környéki szerb temetők­ben rendszerint a husvét utáni hót hétfőjén tartják. E napon minden családra kötelező érvényű halottjaik sírjának felkeresése s tiszteletükre étel- és italáldozat bemutatása. Ezt általában nők végzik, akik fekete kendővel kötik be a fejüket. A ruzicalo templomozással kezdődik, ahova már magukkal viszik a temetőbe szánt gyertyát és élelmet: piros tojást, pálinkát, tejeskalácsot, bort és húst. A tojást külön erre az alkalomra festik; Pomázon és Csobánkán pirosra, Buda­kalászon más szinüre is. A kalácsból, borból és pálinkából bárkit megkínálnak, de piros tojást csak a rokon gyerekek kapnak. A tojást a sírra helyezik el; egyes helyeken a kereszt elé, másutt mellé, s onnan kell felvenni. Gyakran pénzt is ajándékoznak vele. A temetőbe vitt élelemmel egymást is kinálgatják, s ezt mindig a "lélekért" teszik. o o o o o o

Next

/
Thumbnails
Contents