Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-05-01 / 9. szám
1974. XI. évf. 9. sz Hazai Tudósítások 11. GÓTIKUS FRESKOLELET A KESZTHELYI PLÉBÁNIATEMPLOMBAN A keszthelyi plébániatemplomban renoválás közben váratlanul gótikus freskóleletekre bukkantak. A munka a továbbiakban már szakértők bevonásával folyt és hamarosan kiderült, hogy a leletek művészettörténeti jelenbősége rendkívül nagy. A látvány, amely ezekben a napokban fogadja a keszthelyi plébániatemplomban a látogatókat, máris felülmúl minden várakozást. A szentély északi falán körbe foglalt, csaknem természetes nagyságú figuráit sorakoznak,kezükben irattekercs, az ablakok belső falszegélyén növényi, illetve geometrikus diszek, néhány ugyancsak körbe foglalt emberábrázolattal. Dr.Sági Károly, a Balatoni Muzeum igazgatója mondja:- Nem számítva a templomhoz később épített toldalékokat, a szentélyben és a hajóban mintegy nyolcszáz négyzetméternyi falfelületet kell megkutatni; könnyen lehet, hogy a még előkerülő gótikus freskók, értéküket és tömegüket tekintve, egész Európában szenzációt keltenek. Az egykori ferencestemplom építés történetének kutatója, Csemegi József úgy vélte, hogy a ferencesek a XIV. század hatvanas éveiben telepedhettek meg Keszthelyen. Laczkffy II. István erdélyi vajda anyagi támogatásával egynémely felvetések szerint már 1367-ben hozzáláttak építéséhez; a szentély valószínűleg 1386-ra készült el, a templomhajó megépítése és boltozása pedig - a stiluskritikai vizsgálatok eredményei szerint - a századfordulóra esett. "Egy azonban mindenesetre bizonyosnak látszik - irta Csemegi a Dunántúli Szemlében 1941-ben; a szentély 1397-ben annyira előrehaladott állapotban volt már, hogy falai István vajda hült tetemét magukba fogadhattál«;." (Laczkffy II.Istvánt a szentélyben temették el, sírját később beépítették a kastély déli falába.) A most megtalált gótikus freskók keletkezésének tehát a XIV. század utolsó negyede lehet a legkorábbi időpontja, a legkésőbbi pedig a XVI. század ötvenes évei. Elekor ugyanis Ferdinánd erőddé alakította át a templomot, hogy védje a környéket a török ellen, s nagyon kevéssé valószínű, hogy a freskókat a katonaság által megszállt templomban festették volna. A "végvár" csak 1690-ben, Kanizsa visszafoglalása után vesztette el hadászati jelentőségét, s 1723-ban került ismét (a rendház feloszlatásáig) a ferencesek birtokába. Olyan feltevések is vannak, hogy a zágrábi gótikus templomokban levő freskókkal való meglepő hasonlóság még jobban meghatározza s kifejezetten a XIV. század végére teszi a keszthelyi leletek keletkezési idejét. A Veszprém megyei tanács, átérezve a keszthelyi plébániatemplomban talált gótikus freskók művészettörténeti jelentőségét és azt a szerepét, amelyet betölthet majd a látnivalókban amúgy is gazdag város idegenforgalmának fellendítésében, a feltárás és helyreállítás meggyorsítására 1974-re 400 ezer forintot ajánlott fel. Jövőre, anyagi lehetőségeitől függően, esetleg nagyobb, de legalább ugyanekkora összeget szánnak a freskók méltó bemutatásának előkészítésére.
