Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)

1974-01-01 / 1-2. szám

1974. XI. évf. 1«2. sz, Hazai Tudósítások 2. ÚJJÁSZÜLETETT A 70 ÉVES HUNGÁRIA Az idei szilvesztert megfiatalodva ünnepelte a Hungária kávéház. Jó alkalom ez az esemény, hogy megemlékezzünk halhatatlan elődjéről, a New York kávéházról, amely évti­zedeken át együtt élt, lélegzett az akkor világvárossá fejlődő Budapesttel, s annak művészeti, szellemi templomává vált. 1894-ben nyitotta meg az első bérlő, Steuer a renaissance és barokk pompával mindenkit bámulatba ejtő kávéházat, amelynek terveit a magyar építőművészet nagy alakja, Hauszmann Alajos készítette. Feljegyezték, hogy a megnyitás napján Molnár Ferenc egy jó hangulatban lévő ujságiró csoport élén a Dunába dobta a kávéház kulcsait, hogy soha be ne zárhassák, éjjel, nappal nyitva tartson. Sok-sok legenda él még napjainkban is a New Yorkról. A kávéház karzatján tartotta például fogadó óráit Osvát Ernő, s ott bírálta el a Nyugathoz benyújtott kéziratokat. Ar­ról is regélnek, hogy Kellér Andornak még a francia posta is Budapestre irányította azt a le­velét, amelyre semmi más nem volt Írva: "Kellér Andornak, New York". Mert ilyen hires volt ez a kávéház, amelynek valósággal bűvöletében élt az egész ország. A New York azonban nem­csak az Írók és költők törzshelye volt, hanem itt tanyáztak a filmesek, muzsikusok, színészek és festők is. A fiatal képzőművészek szinte "napköziotthonnak" tekintették a kávéházat. A szolgálatkész "irodalmi főurakról" még ma is legendák szólnak. Nevüket múlhatatlanul bejegyezték az irodalom emlékkönyvébe. Az egyik "legirodalmibb" főpincér Reisz Gyula bácsi számos irodalmi mü megszületéséhez teremtette meg a kávéházban a körülményeket, hiszen nemcsak biztatást, ihletet adott az Íróknak, de még "kutyanyelveket" és Írószereket is. Ő hordta az örökké álmos - és éhes - poétáknak szinte számolatlanul, de természetesen "hitelbe" a kapucinereket, meg a "kis irodalmi" tálakat, amelyeken kevéske sonka, szalámi és sajt sze­rénykedett. Reisz Gyula csalhatatlanul megérezte a tehetséget, aki pedig "befutott" általában busásan honorálta egykori támogatását. Azt viszont örök homály fedi, hogy mennyi kapucinerrel, "kis irodalmival" és bizonytalan határidőre kért "kápé" kölcsönnel maradtak adósai a vendégek. A másik hires főpincér Nagy ur nemcsak bőkezű mecénása volt a művészeknek, de bámulatos memóriával számon tartotta minden vendégének bogarait, szokásait. Elképesztő, hogy ki mindenki fordult meg valaha e kávéházban. Érdemes fellapozni az egyik későbbi tulajdonosnak, Tarján Vilmosnak vendégkönyvét, amelyben megtalál­ható az akkor divatos irók közül Molnár Ferenc és Harsányi Zsolt dedikációja, Lestyán Sándor és a két Kellér neve, az orvosprofesszor Korányi Frigyes és a festő Kernstok Károly kéz­jegye. Ez a vendégkönyv tanúskodik arról is, hogy a New York népszerűsége túllépett az or­szághatáron, a kávéháznak számtalan világhírű vendége volt. A megsárgult, muzeális értékű lapokon Thomas Mann, Mengelberg, Ramon Novarro, Piccard, Sonja Henni és Josephine Baker nevei olvashatók. Ilyen vonzereje volt az egykori New Yorknak, ilyen hagyományokkal indult a napjainkban is változatlanul népszerű művész kávéház, amelynek nemcsak teljes berendezését, hanem minden elavult alkatrészét, csőrendszerét, konyháját, összes felszerelését átépítették, felújították. Hetven évesen újra fiatal a Hungária!

Next

/
Thumbnails
Contents