Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-01-01 / 1. szám
1972.IX. évf.24.sz. -X.évf.l.sz Hazai Tudósítások 7. TÍZ ÉV MÉRLEGE Tíz esztendővel ezelőtt - 1962 végén - a magyar föld bauxitkincseinek hasznosítása, a magyar kohászat fejlődése szempontjából rendkívül fontos megállapodást írtak alá Moszkvában; a szovjet-magyar timföld-aluminium-egyezményt. Az azóta eltelt tíz esztendő eredményei megmutatták, hogy az egyezmény elérte célját: Magyarország alumíniumipara gyors ütemben fejlődött, s ennek révén az alumínium-alkalmazástechnika Magyarországon jelentős mértékben megközelítette a világszínvonalat. E célkitűzések megvalósulásának alapja, hogy Magyarország timföldet szállít kohósitás végett a Szovjetunióba, s a szovjet fél az ebből gyártott alumíniumot teljes egészében visszaszállítja Magyarországra. A magyar népgazdaság részére az együttműködés előnye, hogy a villamosenergiahiány, mint korlátozó tényező megszűnt az aluminium-feldolgozó ipar fejlesztésében, a beruházási terhek az egyezmény nélkül egyébként szükségszerű kohófejlesztés elmaradása miatt megoszlottak. A Szovjetunió piacot teremt a hagyományos, magyar áruknak, a szállított aluminium ellenében. A szovjet fél részére származó előny, hogy általa gazdaságosan termelhető - "alumíniumba csomagolt" - villamosenergia-exportot bonyolít le. Az egyezmény megkötésének 10. évfordulóján megállapítható, hogy a kitűzött célok, a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyei realizálódnak, s bázisát jelentik a magyar alumíniumipar fejlődésének. Néhány számadat mindezt szemléltetően mutatja. Az aluminium-felhasználás fejadagja Magyarországon 1962-ben 4,3 kg volt, 20-25 százalékkal alacsonyabb, mint az aluminiumipai cal rendelkező fejlett nyugateurópai országoké, 1971-ben a felhasználás fejadagja 10,3 kg-ra növekedett, a készáru ipar szerkezete megközelíti a fejlett nyugateurópai országokét. Az egyezmény megkötését megelőzően a magyar alumíniumipar nem tudta kielégíteni a hazai feldolgozóipar szükségletét. A magyar alumíniumkohászat az ország teljes energiafogyasztásának 10-12 százalékát kötötte le. Az eltelt rövid tiz év alatt a magyar alumíniumipar dinamikusan fejlődött, 1971- ben a bauxittermelés 42 százalékkal, a timföldtermelés 100 százalékkal volt magasabb az 1962. évinél. Az aluminium készáru ipar pedig 140 százalékkal növelhette termelését. Az egyezmény célkitűzései megvalósításának eredményeképpen a magyar aluminiumfeldolgozó iparban a félkész- és készáruk részaránya már 1971-ben elérte a 36 százalékot. A magyar alumíniumipar gyors ütemü fejlesztésében (bányászati berendezések, timföldgyárak, uj prés- és hengerművek stb.) alapvető fontosságú a Szovjetunió műszaki-technikai segítsége, a szovjet szakértők eredményes munkája. (Almásfüzitői Timföldgyár, Székesfehérvári Könnyűfémmű, Ajkai Timföldgyár és Aluminiumkohó nagyarányú fejlesztése stb.) A szovjet-magyar timföld-aluminium-egyezmény a fejlődés széles távlatait nyitotta meg a magyar alumíniumipar számára. Elhárította azt az akadályt, amely az ország bauxitvagyonával arányos méretű félkész- és készáru ipar kifejlesztése előtt állott. Ezzel megteremtette a töretlen, lendületes továbbfejlődés lehetőségét és egészséges szerkezetű magyar aluminiumipar kialakulásának feltételeit.
