Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-02-01 / 3. szám
1973. X. évf. 3. sz Hazai Tudósítások 4. Megalakult AZ ORSZÁGOS BESZÉDMÜVELÉSI BIZOTTSÁG Népszerű színészek és ismert hangok gazdái, rádió- és tévébemondók ültek együtt nyelvészekkel az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanácstermében, ahol megalakult az Országos Beszédmüvelési Bizottság. A nyelv és a tanár- Valamikor, úgy a XVI. század tájékán, szőnoknemzet hírében álltunk - mondta dr. Molnár József, a bizottság elnöke, az ELTE fonetikai tanszékének vezetője. - De akkor az ékesszólás az akadémiák egyik fő tantárgya volt. Ma az egyetemeken, ezzel kapcsolatosan nincs képzés, a főiskolák - közöttük különösen a pécsi - dicséretesen élenjárnak a beszédmüvelés és a kiejtés oktatásában. Abból indulnak ki, hogy a tanár legfontosabb munkaeszköze a nyelv, a beszéd, és ezért szükségszerű a tanárjelölteket megtanítani igényes és helyes használatára. Az utóbbi időben voltak kísérletek a helyes kiejtés normáinak megállapítására, de ezek a törekvések egymástól függetlenül születtek. Bizottságunknak az a feladata, hogy egybefogjon eltérő felfogásokat, munkamódszereket. A Rádióról és Televízióról szólva - a többi között elmondta: helyes, hogy már évek óta gondoskodik bemondóinak és riportereinek beszédtechnikai képzéséről. Azt a célt azonban, hogy beszédhibás ember ne kerüljön mikrofon elé, nem sikerült elérni. Attól, hogy valaki beszédhibával szól az ország nyilvánossága előtt, nem lesz egyénibb a rádió és televízió "hangja". Kezdjük az iskolában Az alakuló ülés figyelemre méltó felszólalásai közül Pintér Sándornak, a Rádió nyugalmazott vezető bemondójának véleményéből idézünk: "A felnőtt társadalom egyes rétegeinek, csoportjainak alkalomszerű oktatása fontos feladat, de tartós eredményhez csak az vezethet, ha a felnövő generációt az általános iskola első osztályától tanítják beszédtechnikára. Az Országos Beszédmüvelési Bizottság hamarosan elkészíti munkatervét. Erdészeti-vadászati muzeum Zalaegerszegen Zalaegerszegen a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium húszmillió forintos támogatásával újabb parkerdőket, arborétumokat telepítenek. A város észak -keleti részén 70 hektár területen már 1972. őszén befejeződött a fásítás. A kiránduló és parkerdőket kezelő Alsóerdőn az erdőgazdálkodási szervek erdészeti és vadászati múzeumot rendeznek be. A muzeum részben szabadtéri lesz, a göcseji és az őrségi erdők élő vadjait telepítik oda, mig a múzeumi épületben a vadgazdálkodással, vadászattal és erdőgazdálkodással összefüggő eszközöket, gö cseji erdőkben elejtett nagyvadak trófeáit helyezik el.
