Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-11-15 / 22. szám
1973. X. évf. 22. sz. Hazai Tudósítások 7. Hazai könyvespolc: SZENT BENEDEK FIAINAK VILÁGTÖRTÉNETE Két kötetben, összesen 980 oldalnyi terjedelemben jelent meg a budapesti Ecclesia Kiadónál Csóka J. Lajos "Szent Benedek fiainak világtörténete" cimü munkája - az utóbbi évek magyar katolikus könyvki adásának egyik legjelentősebb müve. A könyv a hasonló jellegű külföldi - francia, angol, olasz, osztrák, stb. - munkáktól nem annyira anyagában, mint inkább fölépítésében, szerkezetében, szemléletmódjában tér el, s jelent uj, egyéni alkotást. A szerző tudatosan törekedett arra, hogy teljes és összefoglaló képet nyújtson a bencés szerzetesség múltjáról.. Az egyetemes rendtörténettel foglalkozó külföldi szerzők eddig ugyanis alig vettek tudomást az ezeréves, színes és értékes magyar bencés életről, a magyar rendtörténet Írói viszont a külföldi fejlődés és kapcsolatok kellő figyelemmel kisérésében maradtak adósok. A magyar bencés-világtörténet sokoldalúságát, átfogó jellegét jól érzékeltetik a könyv főbb fejezetcímei: A szerzetes eszme és intézmény kialakulása a keresztény ókorban - Szent Benedek élete és regulája - A rend-szabályzat elterjesztése és a nyugati keresztény kulturközösség megteremtése a kora középkorban - A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralomra jutása a román java-középkorban - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus késő-középkorban - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában - Korunk (a 19. és a 20. század) bencés élete. Különösen az utóbbi fejezet nyújt gazdag keresztmetszetet a világ bencés életének fejlődéséről, problémáiról, eredményeiről. Ennek bizonyítására álljon itt néhány alcím: Korunk bencés életének általános és jellegzetes vonásai - A bajor, svájci, osztrák, szláv, és brazil bencések aktivitása az egyházban - A liturgikus belga kongregáció irodalmi és missziós tevékenysége - Wimmer Bonifác amerikai-cassinoi kongregációja a katolikus életet szolgálja - A svájci-amerikai kongregáció indiai missziója és kulturális munkája - A subiacoi kongregáció visszatérése a regulához, stb... A bencés szerzetesség történetét a számok tükrében is bemutatja a szerző: egyebek között megemlíti, hogy a 18. század közepén körülbelül 800 kolostorban közel 10 ezer bencés élt, akik Napóleon bukása idejére (1814) szinte teljesen eltűntek; az egyenes vonalú, folyamatos fejlődés csak a 19. század utolsó évtizedeiben indult meg újra. S ez napjainkig tart: 1880-ban már ismét 107, 1910-ben 156, 1930-ban 187, 1965-ben 255 kolostort népesítettek be a bencések. Még kedvezőbben alakultak az arányok a szerzetesek száma tekintetében: 1880-ban ugyanis 2765, 1910-ben 6457, 1930-ban 9070, 1965-ben pedig 12.070 volt a rendtagok száma. Csókái Lajos - érthető módon - nagy teret szentelt a bencés rend magyarországi történetének. Megemlíti, hogy a magyar honfoglalás idején - a 9. század végén - a Kárpátok medencéjében keresztény élet folyt. Bár a magyarság, miként a keleti nomád, törzsszövetségben élő népek általában, nem volt türelmetlen más vallásokkal, igy a kereszténységgel sem, annak szervezetét - mely a bajorokkal és a bolgárokkal való politikai kapcsolatot is jelentette - megsemmisítette.
