Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-01-15 / 2. szám
1973. X. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 7. Az áremelések és az ellentételként folyósított plusz jövedelmek 1973-ban 1.4 milliárd forint aktivummal zárulnak a lakosság javára. A fizetések nagyobbmérvü emelése révén az egy főre jutó reáljövedelem 1973-ban a terv szerint 4.5-5 százalékkal emelkedik, s ezen belül az ipari dolgozóké nagyobb mértékben. Mindez egyutlal azt jelenti, hogy az egy főre jutó reáljövedelem nemcsak eléri, de valamivel meg ia haladja a IV. ötéves tervben megszabott ütemet. jÓkai-emlékülés A minap ünnepség zajlott le az írószövetség székházában. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az írószövetség Tudományos-Fantasztikus Irodalmi Munkaközössége Jókai-emlékülést tartott abból az alkalomból, hogy az iró sei-fi müve, A jövő század regénye 100 évvel ezelőtt jelent meg. Az elnöki megnyitót Cseres Tibor tartotta, az Irodalomtörténeti Társaság nevében Nagy Miklós köszöntötte a jelenlevőket. Elsőnek Zöldhelyi Zsuzsa a valóság és a képzelet viszonyát elemezte, A jövő század regényében: Jókai nem volt jóstehetség, technikai utópiája a korabeli eseményekre támaszkodott, a regény minden szála kapcsolatban állt a kor valóságával; a mü valójában a múlt század regénye, Fábián Pál nyelvészeti szempontból elemezte Jókai irásmüvészetét. Az iró a jövőt saját korának nyelvezetével fejezte ki, azokat a szavakat használta, melyek a jövőt leginkább jellemezték. A sci-fi nyelve minden korban ilyan kettősségü: az uj mondanivalót csak a "régivel" képes kifejezni. Radó György előadásában arra a sajátos, de nem bántó humorra hívta fel a figyelmet, amellyel Jókai Vernét karikirozza. Az emlékülés második napján Nacsády József a Fekete gyémántok utópisztikus kérdéseit vizsgálta. Szemző Piroska azt elemezte, milyen hatással voltak Verne müvei Jókaira. Veménél csupán cél - Jókainál eszköz a fantasztikum. Lengyel Dénes A jövő század regényének népköltési- és sci-fi-elemeivel foglalkozott. Nagy Miklós az iró egész életművében jelenlevő, mindig tudományos tartalmú fantasztikumok kérdését tárgyalta. Az előadások után hosszantartó vita alakult ki. A felszólalók közül Kolozsvári Grandpierre Emil azt fejtette ki, hogy Jókai hőseinek jellemrajza, müveinek felépítése a XIX. századi nagy francia regényírókra emlékeztet, s az irodalomtörténet feladata volna, hogy a kevésbé ismert Jókai-értékeket mindnyájunk számára közkinccsé tegye. A zárszót Kuczka Péter, a Tudományos-Fantasztikus Irodalmi Munkaközösség elnöke tartotta. Jókait ma is lebecsülik, előítélettel kezelik - mondta. - Pedig a legnagyobbak: Mikszáth, Móricz mellett a helye. Irásmüvészete ma is korszerű. Olyan gyönyörűséggel veszi birtokába a tudományt, mintha költő volna. Verne szárazabb, kevésbé poétikus. A Vemével foglalkozó irodalom hatalmas, de Jókaival nem foglalkozunk eleget. Az alaposabb Jókai-kutatás irodalmunk utópisztikus hagyományait is jobban feltárná.
