Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-01-15 / 2. szám
1973. X. évf. 2. sz Hazai Tudósítások 8. MADÁCH-JUBILEUM 150 éve született Az ember tragédiája költője Százötven éve - 1823 január 21-én - született Alsósztregován (ma: Szlovákia) Madách Imre költő és drámaíró, a XIX. századi magyar irodalom kimagasló egyénisége, akinek főmüve, Az ember tragédiája c. drámai költemény - a fordítások révén - immár a közös európai irodalom részévé lett. Madách a pesti egyetemen bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott, majd hazatért Nógrád megyébe, s bekapcsolódott a közéletbe. Itt ismételten hangot adott haladó, liberálisdemokrata nézeteinek: tudósításokat irt Kossuth Lajosnak, (az 1848-as forradalom későbbi vezérének) lapjába, a Pesti Hírlapba, állást foglalt a börtönreform mellett és a testi fenyítés ellen, a vallási türelmetlenség kérdésében szembefordult az egyházzal. Széchenyivel szemben mindenben a radikálisabb Kossuthot támogatta, szót emelvén - egyebek között - a hazai ipar támogatására alakult Védegylet érdekében. - írói munkáiban is haladó eszméinek adott hangot, verseiben s első, még kiforratlan dráma-kisérleteiben is későbbi problémakörét: a szabadságküzdelem kérdéseit, az érzelmi élet válságait, az eszményi nagyratörés és fájdalmas bukás tragikus ellentétét boncolgatta. Az 1848-as szabadságharc idején Madách betegeskedett, fegyverrel nem szolgálhatta a forradalom ügyét. A forradalom bukása mégis érintette személyében is, mert Kossuth titkárának - Rákóczy Jánosnak - rejtegetése miatt az osztrák hatóságok elfogták és bebörtönözték. Amikor egy év múlva szabadlábra került, megrendültén látta a nemzeti remények szertefoszlását, s családi életének felbomlását. (Felesége elhidegült tőle, a házastársak elváltak.) Madách ekkor visszavonult birtokára, s kizárólag az irodalomnak élt. Már régóta foglalkoztatta, hogy olyan drámai müvet Írjon, amelynek mondandója a legszélesebb közönséget érdekelheti. A témát Az ember tragédiájában lelte meg. A rendkívül bonyolult, szövevényes mü eszmekörét nagymértékben motiválja az elbukott szabadságharcon érzett keserű kiábrándultság - egyáltalán a forradalmak kilátásai és kilátástalanságai - ott rejlenek benne saját érzelmi válságai, az idealista filozófia és a természettudományos-materialista gondolkodás vitái, s a leginkább gyötrő kérdések; hanyatlik, előremegy, vagy egyhelyben topog-e az emberiség? A müvet az Akadémia főtitkára, Arany János javaslatára kiadták, s a költő még megérhette megjelenését, miközben már Mózes cimü uj nagy müvén dolgozott. A Tragédia szinrekerülését nem érhette meg, Madách sokat betegeskedett és 1864-ben - 41 éves korában - meghalt. A Tragédiát első ízben a budapesti Nemzeti Színház játszotta 1883-ban, s azóta előadásainak száma csak a pesti színpadokon megközelíti a 2000-et. Külföldi fordításainak se szeri se száma, az úgynevezett világnyelveken kívül lefordították törökre, japánra, héberre, eszperantóra stb. Mint opera is felhangzott 1970-ben, Ránki György szerzeményeként. Madách müvei a magyar színpadokon reneszánszukat élik, több szinház napirenden tartja a Tragédián kívül a Mózest, s a Csák végnapjai cimü drámáját is. A Tragédia a korszak nagy drámai müve. Szerzőjét - polgári haladás, a liberalizmus eszméit képviselő, a természettudományos ismeretekben járatos, s mindezt a drámai művészetben eredménnyel kamatoztató - jeles alkotóegyéniségként tartja számon a magyar és az európai irodalomtörténet.
