Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-04-15 / 8. szám
1973. X. évf. 8. sz. Hazai Tudósítások 11. UNESCO SEGÍTSÉG A SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONT FEJLESZTÉSÉHEZ A negyedik ötéves terv egyik legnagyobb tudományos célú beruházásaként több mint 300 millió forintos költséggel, Szegeden épül fel a Magyar Tudományos Akadémia uj biológiai központja. Az intézmény ünnepélyes átadására ez év októberében kerül sor, a már kész épületben azonban két éve dolgoznak a kutatók. Uj szegedi tudományos intézetek további fejlesztéséhez ez évtől az UNESCO is hozzájárul. A következő öt évben egymillió kétszázötvenötezer dollárt ad erre a célra. Az erről szóló szerződést a szegedi biológiai központban a napokban irta alá Leon Bloch az ENSZ fejlesztési alap európai képviseletének igazgatóhelyettese és dr. Straub F.Brúnó, akadémikus, az MTA alelnöke, a szegedi biológiai központ főigazgatója. A magyar fél az említett összeget részben külföldi műszerek beszerzésére használja fel, részben pedig ebből fedezi külföldi tudósok szegedi fogadásának, illetve magyar tudósok külföldi tanulmány utjának a költségeit. Emellett a szegedi biológiai kutató központ intézetei öt évig és évente 15 fiatal biológust fogadnak továbbképzésre a fejlődő országokból. Vállalkozott a szegedi tudományos intézmény arra is, hogy minden második évben megoldja egy-egy nemzetközi tanácskozás szervezését. Az elsőre - a nemzetközi sajtkutató társaság szimpóziumára és vezetőségi ülésére - az idén októberben kerül sor. Abban az évben, amikor nem lesz nemzetközi szimpózium, nemzetközi továbbképző tanfolyamot tartanak. A PIROS RETEK EGYFORMASÁGÁNAK "TITKA” 000000000000000000000000 Vajas kenyér és szalonna mellé a legizletesebb koratavaszi csemege a piros retek. Megjelenésével első a primőrök között. Csomókba kötve, az üzletekben szinte kínálja magát, a megtérített asztalon pedig az egyforma nagyságú piros gömböcskéknek már a látványa is a legjobb étvágygerjesztő. Sokan nem tudják azonban, miben rejlik a piros "vitamingolyók" azonos méretének, egyöntetűségének titka. A korai retek fő termő vidéke Szeged egyik külvárosa: Mihálytelek és az azzal határos Röszke község. A főutra tekintő házak mögött kiskertek serege sorakozik fóliával borított ültetvényekkel. A termelők az évtizedek során sajátos, ötletes kiskertészi módszert kísérleteztek ki a magvetés megkönnyitésére. Ebben játszik nélkülözhetetlen szerepet a kalap-papír, amit aligha gondoltak az egykori masamódok. Szeged-Mihálytelken és Röszkén ugyanis nem azért vásárolják a vékony selyempapirt, hogy kalapot csomagoljanak bele, hanem retekmagot ragasztanak rá szemenként, nagy türelemmel, pontosan kijelölt távolságra. Amikor megtelnek az ivek, a fóliaházban leteregetik a papir-kalapokat. Homokot szórnak rá, jól meglocsolják, s a finom papír elázik, majd megerednek a magok. Ezzel a módszerrel gyorsítják, könnyítik a vetés munkáját és a növény ritkításával sem kell bajlódniok. A fogyasztó szempontjából azonban a legfőbb előny, hogy teljesen azonos nagyságúak az igy nevelt primőrök. Köszönhető mindez a termesztők leleményességének, s egy kicsit a segédeszközként használt engedelmes kalap-papirnak. ooooo
