Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-01-01 / 1. szám
1972. IX. évf. 1. sz. Hazai Tudósítások 5. sekre is sor kerül, ezek középpontjában a többgyermekes családok helyzetének javítása áll. Emelik a három- és többgyermekes családok, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülők családi pótlékát. 12 százalékkal növekszik a nyugdíjasoknak kifizethető összeg; a költségvetés társadalombiztosításra és egészségügyre 8.2 százalékkal, oktatásra és népművelésre pedig 9.4 százalékkal nagyobb összeget biztosit az 1971. évinél. Az elmúlt esztendőben - különböző okokból - a külkereskedelem mérlege jelentős passzívummal zárult. Az 1972. évi költségvetés ezért a mérleg javítását tűzi célul. Az import-támogatás mérséklésével igyekeznek szabályozni a behozatal további egészségtelenül gyors növekedését, másrészt pedig - és ez a fontosabb - az export fokozottabb támogatásával segítik a kivitel növekedését. A terv szerint a szocialista országokba irányuló export 13-14 százalékkal, az import pedig 6-7 százalékkal növekszik, körülbelül hasonló export-bővülést várnak a tőkés országok viszonylatában, az innen érkező import növekedése pedig a tervek szerint 5-6 százalékkal haladja meg majd az 1971. évit. Az országgyűlési vitákban résztvevőle hangsúlyozták, hogy az uj költségvetési évben jelentősen növelni kell a gazdálkodás hatékonyságát, s bejelentették, hogy a kormány határozatilag előírta: az ágazati minisztériumok és a vállalatok hozzanak intézkedéseket a gazdaságtalan termelés visszaszorítására, és a korszerű, versenyképes termékek gyártásának bővítésére. A vita során elhangzott hozzászólásokból az is megállapítható volt, hogy a gazdaságirányítás uj rendszerének bevezetése óta a gazdasági fejlődés meggyorsult; 1968-1971 között a nemzeti jövedelem átlagos növekedési üteme meghaladta az évi 6 százalékot, 1971-ben pedig elérte a 8 százalékot. Ez a dinamikus fejlődés a szakemberek véleménye szerint 1972-ben is folytatódik; az újév költségvetése, annak arányai és ösztönző céljai egyértelműen a nemzeti jövedelem, a népjólét további növekedését szolgálják. BUDAPEST HELYE EURÓPÁBAN Andorra, Monaco és San-Marino székhelyét, valamint a Vatikánt nem számítva, Európában huszonöt főváros van. A Nemzetközi Statisztikai Intézet szerkesztésében megjelenő Nagy Városok Statisztikai Évkönyve 1968. évi IV. kötete legalábbis ennyiről közöl összehasonlító adatokat. 525,15 négyzetkilométer, vagyis 52.533 hektár, azaz 91.323 katasztrális hold területű, 1970.jaiuár 1-én 1,940.212 lakosú fővárosunk, melynek egy négyzetkilométerére 3694,6 lakos jutott, ezek között rangos helyet foglal el. Az összehasonlítás idején (1967) Budapest volt Európahatodik legnagyobb fővárosa. A legnagyobb London 7,881.000, a második Moszkva, 6,535.000 lakossal. Budapesten élt az ország lakosságának 18,7 százaléka. Ennél a nem éppen egészséges számnál csak Bécs mutathatott fel magasabbat (22,4 százalék), ha a két mikro állam - Izland és Luxemburg - szükségképpen torz arányokat mutató számait figyelmen kívül hagyjuk. Minden fővárosban érthető módon nagyon fontos a belső közlekedés. A járműállomány darabszámáról Moszkva esetében nincs adat, ennek híján Budapest közvetlenül London és Párizs után a harmadik helyet foglalta el 33.281 villamossal, trolibusszal és autóbusszal. Az európai fővárosok között egyébként nem jár villamos Londonban, Párizsban, Dublinban és Reykjavikban. Trolibusz nélküli volt Bécs, Brüsszel, Koppenhága, London, Párizs, Amsterdam, Dublin, Reykjavik, Luxemburg, Lisszabon, Madrid, és Stockholm. Az 1967-es évben egy lakosra Budapesten 736,7 utazás jutott. Több csak Varsóban (1176,9) és Bukarestben (802). "Biztos" utolsó előtti hellyel dicsekedhetünk az ezer lakosra jutó távbeszélő állomások terén. A budapesti 106-nál csak Belgrád állt rosszabbul, 100,8-as számmal.
