Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-01-01 / 1. szám
1972. IX. évf. 1. sz. Hazai Tudósítások 6. MEGEMLÉKEZÉS A MAGYAR ÉS AZ AMERIKAI SZABADSÁGHARC HŐSÉRŐL: ASBOTH SÁNDORRÓL Asbőth Sándor, Kossuth Lajos egykori hadsegéde és az észak-amerikai polgárháború vitéz tábornoka születésének 160. évfordulóján, december 18-án a Hazafias Népfront, a Magyarok Világszövetsége és Keszthely város tanácsa emléktáblát helyezett el a hős keszthelyi szülőházán. A bensőséges ünnepségen Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára mondott beszédet. Asbóth Sándor családja Angliából származott, a protestáns üldöző Katolikus Mária elől menekült Magyarországra. A szabadsághős nagyapja, Asbóth Gottfried János Sopronban volt lutheránus lelkész, apja pedig a késmárki líceum tanára, majd később a keszthelyi magyar mezőgazdasági tanintézet, a Georgikon igazgatója, az ország egyik legnevesebb mezőgazdasági szakembere. Fiai, Lajos és Sándor, izig-vérig magyarnak vallották magukat, mindketten jelentős szerepet játszottak a szabadságharc idején. Asbóth Lajos tábornoki rangig vitte, Sándor pedig Kossuth hadsegéde volt. Bár a mérnök-karban teljesített szolgálatot, részt vett több fegyveres ütközetben, igy a kápolnai csatában, valamint a szenttamási sáncok elfoglalásában, és a nagysallói ütközetben. Végig hü volt a szabadságharc forradalmi szárnyához. Mikor a temesvári tanács - ahol szolgálatot teljesített - megtagadta az engedelmességet a Kossuth-vezette debreceni kormánynak, nem ingott meg, Klapka tábornokkal Debrecenbe ment és Kossuth szolgálatára jelentkezett. Műveltségét, tiszta jellemét a kormányzó is igen nagyrabecsülte, s hadsegédnek vette maga mellé. A szabadságharc leverése után Kossuth az ő társaságában menekült török földre; Asbóth önként követte vezérét a száműzetésbe. Kossuth ajánlásával érkezett az uj világba, ahol a New York állambeli syracusai csatornaépítés főmérnökévé nevezték ki. Később egy amerikaival Davis Baldwinnal ő állította fel Amerika első nagyobb acélkohóját. Nyilvános pályázatban elnyerte New York város egyik tervező és kivitelező mérnöki állását, s különös érdekesség, hogy ő alkalmazta az amerikai fővárosban először a bitument aszfaltozásra, az ő nevéhez fűződik a Manhattan szigeti hires Central Park terve és kivette részét a Washington Heights szabályozásának munkálataiból is. Az amerikai polgárháború kitörésekor azonnal hadiszolgálatra jelentkezett, s 1860 júliusában az első republikánus elnökjelölt Egon C.Freymont tábornok vezérkari főnökévé választotta. Ezt követően brigádérossá nevezték ki, s Asbóth, a magyar szabadságharc hőse,jórészt magyarokból álló alakulatok élén elfoglalta Brentonville-t és Fayetteville-t. A hamarosan híressé váló brigadéros Missouri és Arkansas államok területén operált egységével s Pea Ridge mellett fényes győzelmet aratott. A csatában súlyos fejsebet kapott, ennek ellenére nyeregben maradt, megtisztította a két állam területét az ellenségtől, majd a floridai Marianna-nál újabb nehéz ütközetben győzött. Ebben a csatában kezén, lábán és fején ütöttek sebet a puskagolyók, de betegsége ellenére is hadi szolgálatban maradt egészen a polgárháború befejezéséig. 1865-ben a kongresszus - mielőtt nyugdíjazta volna - a legnagyobb katonai ranggal tüntette ki: tiszteletbeli tábornaggyá léptette elő. Asbóth fényes pályafutása a háború után sem ért véget; 1866-ban kinevezték az Egyesült Államok követévé Argentínába. 1868 január 21-én hunyt el s Buenos Airesben az angol ótemetőben helyezték örök nyugalomra. Temetése napjára az argentínai kormány nemzeti gyászt rendelt el, gyászlobog őt tűztek az épületekre, a hajókra, a gyász-szertartás ideje alatt negyedóránként ágyuk sortiize emlékeztette az argentínai főváros lakóit: nagy hőst temetnek, Magyarország és Amerika szábadságbajnokától búcsúznak. Azóta több mint 100 esztendő telt el, s a magyar nép ma is kegyelettel őrzi Asbóth Sándor nemes emlékét, szülővárosa, Keszthely márványba foglalta nevét. XLU.
