Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-02-01 / 3. szám
1972. IX. évi. 3. sz. Hazai Tudósítások 4. TELJES FOGLALKOZTATOTTSÁG MAGYARORSZÁGON - Gond a munkaerő' utánpótlás-Sok szó esik manapság a magyar gazdasági életben a termelékenység emelésének és ezzel kapcsolatosan a munkaerő hatékonyabb kihasználásának fontosságáról. A gazdaságpolitika , sarkalatos pontja ez; sikerén múlik, milyen mértékben fejlődhet tovább a magyar gazdaság. A sokat emlegetett gazdasági reformot is éppen az extenziv gazdasági fejlesztés lehetőségeinek kimerülése tette szükségessé, vagyis az, hogy már nem állt rendelkezésre szabad munkaerő, át kellett tehát állítani a gazdaságot az intenzív fejlesztési szakaszra, a munkaerő racionálisabb felhasználására. Lm Korábban az általános foglalkoztatottság biztosítása érdekében hasznos és szükséges volt az extenziv fejlesztés, a foglalkoztatottság szintje azonban néhány éve gyakorlatilag teljessé vált. A vállalatok rendszeresen munkaerőt keresnek, elsősorban a nagyobb szakmai kvalifikációju szakmunkásokat és különösen nagy a hiány a segédmunkásokban. Az egyetemet végzett diplomásokat, főleg a közgazdászokat és miiszakiakat már a vizsgák előtt szerződtetik a gyárak, valósággal versengenek értük. A múlt évben a népgazdaságban a foglalkoztatottak száma mindössze 1.6 százalékra emelkedett, az iparban pedig néhány tized százalékkal csökkent is. Az ország népessége 10 millió 380 ezer, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladja az 5 milliót. Száz foglalkoztatottra körülbelül 102 eltartott jut, vagyis kevesebb, mint a világ legtöbb országában, - például Ausztriában, Olaszországban, az NSZK-ban és Franciaországban. A munkaképes korú férfiak foglalkoztatottsága gyakorlatilag teljes, a munkaképes korú nőknek pedig mintegy 65 százaléka van állásban. Ennél csak a Szovjetunióban és az NDK-ban nagyobb a nők foglalkoztatottsági arányszáma. A munkaerőutánpótlás az utóbbi években egyre nehezebbé vált. A IV. ötéves terv időszakában mindössze 200 ezerrel tudják növelni a foglalkoztatottak számát, miután a legfontosabb tartalékok a mezőgazdaság és a háztartás kimerülőben van. A mezőgazdaságból az elmúlt 20 évben körülbelül egymillió ember vándorolt el más ágazatokba, a mostani ötéves tervben már legfeljebb 100-150 ezerre számíthatnak. Ezzel magyarázható, hogy á gazdaság szinte minden ágában munkaerőhiánnyal küzd, s az ipar után ez mindinkább gondokat okoz a kereskedelemnek, a közlekedésnek és általában a szolgáltató ágazatoknak. Ezért vált szükségessé például, hogy a nyugdíj korhatárt megért dolgozókat és a már nyugdíjban lévcfcet jobban érdekeltté tegyék az aktiv munkában. A közelmúltban jelent meg az a rendelkezés, mely szerint az iparban évi 7 százalékkal, egyéb területeken pedig évi 3 százalékkal emelik azok nyugdiját, akik a korhatár elérése után tovább dolgoznak. (A férfiaknál 60, a nőknél 55 év a nyugdíjkorhatár.) A mindinkább "szorító" munkaerőhiány miatt a jövőben az intenziv fejlesztés lesz az alapja a gazdasági kapacitások növelésének, és a népgazdasági tervek is előírják, hogy az iparban a termelésnövekedésnek legalább 90 százalékát a termelékenység javulásával kell elérni, a mezőgazdaságban pedig a termelékenység javulásának meg kell haladnia a termelés szintjének növekedési ütemét. A termelékenység növelésével, a munkaerő hatékonyabb kihasználásával kívánják azokat a tartalékokat feltárni, melyekkel helyettesíteni lehet a munkaerőhiányt. Kétségtelen ugyanis, hogy még mindig több ágazatban, illetve üzemben megtalálhatók a termelés extenziv vonásai, ezért arra ösztönzik a vállalatokat, hogy ezekről a területekről a munkaerőt fokozatosan átcsoportosítsák a nagyobb hatékonyságú ágazatokba. A gazdaságtalanul termelő vállalatokat megszüntetik s az igy felszabaduló munkaerő átirányításával a korszerű, nemzetközileg is versenyképes iparágak fejlesztését gyorsítják. Lili---------UH---------Lili---------LLU---------till
