Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-02-01 / 3. szám
1972, IX. évf. 3. sz. Hazai Tudósítások 5. A DOLGOZÓ NŐK HELYZETE Egy kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatai 1971 elején a magyar kormány határozatot hozott a nők anyagi és szociális helyzetének javításáról. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, az ország több, mint 200 ipari, kereskedelmi vállalatánál, valamint szövetkezeténél megvizsgálta, hogyan halad a határozat végrehajtása, javult-e a dolgozó nők helyzete. A széleskörű vizsgálat - amely felhivja a figyelmet több hiányosságra is - megállapítja: szembetűnő a fejlődés. A vállalatok lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak a nők munkahelyi problémáinak megoldására, életkörülményeinek javítására, mint bármikor korábban. Általános tapasztalat, hogy a gazdasági vezetők tudatosan törekszenek a dolgozó nők, különösen a családos és kisgyermekes anyák szabadidejének növelésére. Jutalomszabadságban részesítik őket; az elmúlt egy év alatt több, mint 50 százalékra csökkentették a túlóráztatásokat; sok helyen megfelelő munkaszervezéssel mentesítették az éjszakai műszak alól a családos anyákat. Az újonnan megkötött Kollektiv Szerződésekben külön rögzítették a nők számára tiltott munkaköröket, s előirták, hogy mentesíteni kell őket a nehéz fizikai munka alól. Növekedett a dolgozó nők átlagkeresete is, bár még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a férfiaké. A kormányhatározat abból indult ki, hogy az egyenjogúság megvalósításának fontos alapfeltétele a nők általános és szakmai műveltségi színvonalának emelése. Ez a követelmény megfelel a vállalatok gazdasági érdekeinek is, hiszen a szakmunkás-utánpótlás tartalékát elsősorban a szakmával még nem rendelkező nődolgozók alkotják. A vizsgált vállalatoknál jelenleg az iskolai továbbképzésben résztvevők mintegy 45, a szakmai tanfolyamokon tanulók 34 százaléka nődolgozó. (Az elmúlt négy esztendőben egyébként 18 százalékkal emelkedett a női szakmunkások száma, vagyis kétszer gyorsabban, mint a férfi szakmunkásoké. Ennek ellenére a munkásnők között a szakképzett dolgozók aránya még mindig csak 18, a magasan kvalifikált női szakmunkásoké pedig mindössze 5 százalék.) Az egyetemeken, a főiskolákon és a felsőfokú technikumokban viszont évek óta emelkedik a nőhallgatók aránya. A vezető állásokban ugyancsak jelentősen gyarapodott a nők száma: jelenleg több, mint kétszer annyi női vezérigazgató és igazgató található az iparban, mint négy évvel ezelőtt. A termelést irányitó más posztokon is 35 százalékkal növekedett a női vezetők száma. A férfiakhoz viszonyított arányuk azonban még igy is csak 5 százalék. Külön foglalkozott a vizsgálat a családok, valamint a gyermeknevelés problémáival. A néhány éve bevezetett gyermekgondozási segély ugyanis növelte a születések számát, azonban a bölcsődék és óvodák fejlesztése nem haladt kellő ütemben. A következő években javul a helyzet: 1971-75 között az óvodai férőhelyek száma több, mint 50 000-rel bővül. A gondok gyorsabb megoldást segíti az a kormányrendelkezés is, amely pénzügyi lehetőséget nyújtott a vállalatoknak saját kezelésükben lévő gyermekintézményeik bővítéséhez, korszerűsítéséhez. A korábbi évek csökkenő tendenciájával szemben az elmúlt évben már 4 százalékkal emelkedett az üzemi óvodai férőhelyek száma és a vizsgált üzemeknek több, mint egyharmada újabb óvodákat kíván épiteni. Összegezve: a kormányhatározat egy év alatt is jelentősen javított a nők anyagi, szociális helyzetén - elérte célját. A Minisztertanács pedig úgy döntött, hogy továbbra is rendszeres és széleskörű vizsgálatokkal elemzi, ellenőrzi a határozat következetes végrehajtását.
