Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-02-01 / 3. szám
1972. IX. évf. 3. sz, Hazai Tudósítások 3. Panavin Olga professzornő vezetésével jugoszláviai magyar kutatók kötetre való népi elbeszélést gyűjtöttek a jugoszláviai magyar falvakban. A meséket, mondákat Budapesten a legrangosabb tudományos folklór-sorozat, az Ortutay Gyula által szerkesztett Uj magyar népköltési gyűjtemény 16. köteteként jelentették meg. A mesék mondói Jugoszlávia különböző részeiben élnek: Baranya-Drávaszög, Vajdaság, Szlavónia és a Mura-vidék magyar lakosságához tartoznak, különféle nyelvjárást beszélnek. E kötet közzétételével ismét jelentősen gazdagodott a magyar népi kultúráról, költészetről alkotott képünk. LEGALÁBB ÚGY SZEREPELNI, MINT MEXIKÓBAN - Dr. Csanádi Árpádnak, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkárának nyilatkozata -Dr. Csanádi Árpád, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, a müncheni olimpián sportvezetői pályafutásának jelentős állomásához érkezik; 1952, a helsinki olimpia óta irányítja a magyar sportolók felkészülését. - Milyennek Ítéli a magyar sport helyzetét München előtt, s milyen szereplést vár a csapattól az Olimpián? - kérdeztük a neves sportvezetőtől.- Az elmúlt húsz évben minden olimpián kitünően helytálltak sportolóink. Legutóbb Mexikóban 10 aranyérmet szereztek, s az 1-6. .helyezést pontozva az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság mögött a negyedik helyen végeztek. A lakosság-számhoz mérten Magyarország szerezte a legtöbb aranyérmet, hiszen minden egymillió lakosra egy olimpiai győzelem jutott, A hagyományos sikeres sportágainkban - mint amilyen az öttusa, a vivás.a kajak-kenu, a labdarúgás - több ország legjobbjai eljutottak már a nemzetközi élvonalba, lényegesen nehezebb lesz tehát a dolguk versenyzőinknek. Eddig még sikerült megtartanunk tradícióinkat, s jó eredményeket várhatunk a nagy fejlődésen átment ökölvívó sportunktól, a hagyományosan jól szereplő birkózóktól, a dobóatlétáktól, s nem utolsósorban a megujhodő súlyemelő sportunktól is. Feljövőben vannak vitorlásaink, női tornászaink és országúti kerékpárosaink. Véleményem szerint versenyzőink képesek arra, hogy megismételjék a mexikói eredményeket.- Nem vitatjuk, vannak nemzetek, amelyek jobb feltételeket tudnak biztosítani versenyzőink felkészítéséhez, de ami legjobbjaink sem panaszkodhatnak. Egymás után épülnek az országban az edzőcsarnokok, hazánkban az elsők között vezették be a korszerű módszerek szerinti felkészülést. Gazdag tapasztalataink vannak a sikeres szereplés előkészítésében és a válogatott keretekben, egyesületekben nagy tudásu, kiválóan képzett edzők irányítják a munkát.- A felkészülés Münchenre immár a második éve tart. Kezdetben 500 versenyzővel, jelenleg pedig 360 sportolóval foglalkozunk, s valószínű, hogy a szokottnál nagyobb létszámú, mintegy 250 főnyi csapat vesz majd részt az olimpián. Változatlanul ragaszkodunk ahhoz az elképzelés* hez, hogy néhány nagyon tehetséges fiatal mellett, akiket "tapasztalatgyüjteni" viszünk az olimpiára, csak olyan versenyzői képviselhetik a magyar színeket, akik megpályázhatják sportágukban az 1-6. hely valamelyikét. Természetesen a legkiválóbbaknak, mint például Major István, Németh Angéla, Fejér Géza, Balczó András, Balogh Györgyi, Kulcsár Győző, Kamuti Jenő dr., Földi Imre, Varga János, Rejtő Ildikó,biztos helyük van a csapatban.- Az esélyeket illetően - némi optimizmussal - akár húsz olyan versenyző nevét is felsorolhatnám, aki szerencsés sorsolás, kedvező pillanatnyi forma esetén az első hely megszerzésére is képes. Helyesebb azonban a realitások talaján maradni, s azt a célt tűzni magunk elé, hogy Mexikóhoz hasonlóan szerepeljünk Münchenben. Nem is elsősorban a tíz aranyéremre gondolok, hanem arra, hogy a nemzetek nemhivatalos pontversenyében ismét elértük a negyedik helyet ...