Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-07-01 / 13-14. szám
1971. VIII. évi, 13-14 . sz. Hazai Tudósítások 14. K itekintés MAGYAR VONATKOZÁSÚ HÍREK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBÓL Cseh lexikon a magyar irodalomról Prágában kitűnő cseh nyelvű tájékoztató könyv jelent meg a magyar Írókról s a magyar irodalomról. Az Odeon könyvkiadó irodalmi életrajzi és bibliográfiai kézikönyvei sorozatában 3500 példányban jelentette meg a magyar irók kézikönyvét. A 400 oldalas kötetben felvonul az egész magyar irodalom a Mária-siralomtól napjainkig. Érdekesen tükrözi a könyv a hazánkkal szomszédos országok magyar nyelvterületének irodalmát és bemutatja az emigráns írókat is. A könyvet Rákos Péter állította össze hét munkatársával. Rákos 40 oldalas bevezető tanulmányában rámutat a cseh-magyar hasonlóságokra az irodalmi kultúra fejlődésében, s megvilágítja az ellentétes formálódásokat, kultúránk sajátos alakulását. Külön tanulmány foglalkozik a magyar-cseh irodalmi kapcsolatokkal és az egyes címszavakban is adatszerűén felsorolják a szerzők a magyar irodalmi kultúra hatását a csehre. A Kisfaludy Sándor munkásságát tárgyaló tanulmány például kimutatja, hogy a kortárs cseh költő Celakovsky a Himfy-strófát vette át az újjászülető cseh lira számára. Szarvas Gábor emlékmű Adán Szarvas Gábor,a múlt században élt nagy magyar nyelvtudós szellemében nyelvművelő napokat rendeztek tavaly a jugoszláviai Adán,a tudós szülőfalujában. Ugyanakkor a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület közgyűlése elhatározta, hogy emlékművet állíttat a magyar nyelv■ müvelés e kiváló munkásának, a Magyar Nyelvőr cimü lap megindítójának. A felállítandó emlékmű tervét az emlékmű bizottság a közelmúltban elfogadta. A tervek szerint az emlékművet a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok második ülésszakának idején, 1972-ben leplezik majd le. A vajdasági irodalom évkönyve Az újvidéki Fórum Könyvkiadó elhatározta, hogy az idén kiadja a vajdasági magyar irodalom Évkönyvét. Az első Ízben megjelenő Évkönyv lényegében válogatást ad a vajdasági magyar folyóiratok és a lapok irodalmi mellékleteinek anyagából. A tervek szerint az Évkönyv a jövőben minden esztendőben megjelenik, tükrözi az előző év irodalmi termését, ugyanakkor naptár jellege is lesz és ennek megfelelően helyet kapnak benne nem irodalmi jellegű anyagok is. Törzsek és hajtások - tanulmány a romániai magyar nyelvű szépprózáról A Kortárs cimü Budapesten megjelenő irodalmi folyóirat júniusi számában Féja Géza iró és irodalomtörténész "Törzsek és hajtások" címmel érdekes tanulmányt ad közre a romániai magyarnyelvű irodalom néhány reprezentánsáról. A sort Kós Károllyal kezdi. Az erdélyi magyar irodalom nagy öregje, aki egy személyben iró, költő, építő- és iparművész, festő, illusztrátor; etnográfus és műtörténész, 1944 után nem kapott életművéhez méltó irodalmi szerepet, de az elmúlt években ismét az érdeklődés homlokterébe került. 1969-ben megkezdték régebbi müveinek kiadását, majd megjelentették válogatott müveit. Féja méltatva és kritikailag elemezve Kós életművét, megállapítja, hogy most, amikor Romániából egyre több jóhir érkezik a magyar széppróza sarjadásáról, Kós Károly még ma is mindenképpen példa és mérték. Ezután három olyan Íróról emlékezik meg, akiknek könyvei a közelmúltban keltettek feltűnést. Az egyik a "kisebbik fiú" Tamási Áron öccse, Tamási Gáspár, aki "Vadon nőtt gyöngyvirág" cimü könyvének rádiós adaptálásával szinte példátlan sikert aratott Magyarországon. Tamási Gáspár e müvében a székely hétköznapokról, a sivár valóságról számol be, nem közönséges irói hivatottsággal, bár bátyjának költészete nélkül. A két Tamási testvér a népiség két arcát, kétféle értelmét mutatja: Áron fölfedezte a népben a természeti ember világtávlatát és a hagyomány tárházát, Gáspár pedig jelenét, mai szerepét vizsgálja. Költőiség nélkül is költői értéke van Tamási Gáspár könyvének. Naiv hangja szinte gyermeki egyszerűséggel, igazmondással és ártatlansággal beszél, ezért szüntelen tullendül a pillanaton ős mondandójának örökebb jelleget ád.
