Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-07-01 / 13-14. szám
1971. VIII. évf. 13-14. sz. Hazai Tudósítások 12. Emlékezzünk régiekre A "BARANYAI KALEVALA" GYŰJTŐJE Nemcsak Magyarországon s nemcsak a külföld magyar egyesületeiben, hanem mindenütt a világon, ahol szeretik és megbecsülik a néprajztudományt,megemlékeztek ezekben a hetekben az ujabbkori néprajztudomány egyik legnagyobb alakjáról, a negyedszázaddal ezelőtt elhunyt Berze Nagy Jánosról. Tagja volt a nemzetközi néphagyomány-kutató társaságnak, munkásságát ismerték a világ legkiválóbb szakemberei. Berze Nagy János már fiatalon úttörő módszert alkalmazott a folklórkutatásban. Gyűjtéseiben megőrizte a népmesék originális szépségeit, hatalmas müve a "Meseszótár" ha elkészültekor napvilágot lát, évtizedekkel előztük volna meg a világ mesekutatását. A kézirat azonban az első világháború viszontagságai alatt elveszett.Berze Nagy János - aki saját vallomása szerint élete minden szabad óráját a néprajzkutatásnak szentelte - főállásban voltaképpen egész életében pedagógus volt. Fiatalon Erdélyben, majd később a szekszárdi és 1927-től kezdve a pécsi tanügyigazgatásban tevékenykedett.Munkásságával méltán tiszteletet és rangot vívott ki, mint tanfelügyelő, mint a tanitók önképzésének szervezője és irányitója. Harcolt a falusi, tanyasi gyerekek szakszerű és eredményes oktatásáért, az önálló gondolkodásra nevelésért, és fáradhatatlan szervezője, munkása volt az iskolánkivüli népművelésnek. Néprajzkutató munkáját Baranya segítette, támogatta. "Baranya vármegye közönsége" adta ki a Berze Nagy által összeállított a "Baranyai magyar néphagyományok" cimü kötetet 1940-ben. Ez a kincsesbánya, amelyet egyaránt forgatnak és használnak, idéznek a nyelvészet, a néprajz és a népzene kutatói,joggal kapta egyik méltatójától a "baranyai Kalevala" nevet megjelenése negyedszázados évfordulóján. Sokáig kéziratban volt Berze Nagy Jánosnak a "Magyar Népmesetipusok" cimü müve. Ezt két hatalmas kötetben a Baranya megyei Tanács jelentette meg 1957-ben. Ez a munka világszerte ismertté vált és máig is kézikönyve a mesekutatőknak. Berze Nagy János 1879-ben született, első népmese feljegyzéseit 1894-re datálhatjuk, 1946-ben halt meg Pécsett s élete végéig, tehát ötvenkét esztendőn át alkotott. Egész sor munkája könyvalakban csak a halála után jelent meg, igy például a már említett "Magyar népmesetipusok" cimü müve, továbbá az "Égigérő fa" cimü, magyar mitológiai tanulmányokat tartalmazó kötet, valamint a "Régi magyar népmesék Berze Nagy János hagyatékából" cimü mü. wwWv Emlékmű készül Pest-Buda egyesítésének 100. évfordulójára. - Pest-Buda egyesítésének századik - 1972-73-ban elkövetkező - évfordulója a lkai mából emlékművet állíttat Budapesten a Fővárosi Tanács. Az emlékmű helyének meghatározására, a felállításával kapcsolatos térrendezésre - ötletpályázat formájában - nyolc szobrász-építész párt jelöltek ki. Egyéb művészeti alkotásokkal is megemlékeznek az egyesítés 100. évfordulójáról. Az egyik lesz a centenáriumi emlékérem. Diszalbumot is kiad a főváros, amely Budapest legszebb közterületi képzőművészeti alkotásait foglalja majd össze. A diszalbum elkészítésére a fővárosi emlékmű felügyelőség szerződést kötött a Corvina Kiadóval.
