Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-07-01 / 13-14. szám
1971. VIII. évf. 13-14. sz. Hazai Tudósítások 11. MAGYAR SZÍNHÁZAK ROMÁNIÁBAN Az első magyar színház, a kolozsvári Állami Magyar Szinház nemrég ünnepelte fennállásának 175. évfordulóját - s ez az évforduló nemcsak az egyetemes magyar színjátszásnak volt kiemelkedő eseménye, hanem különleges hangsúlyai a romániainak is. Erdélyben, ahol először kapott állandó, kőéptiletet Thália szentélye - jelenleg hat magyarul játszó színtársulat tevékenykedik. A hat közül kettőbe^a kolozsváriban és a sepsiszentgyörgyiben csak magyar nyelvű előadásokat tartanak, a többi négyben - a nagyváradiban, a szatmárnémetiben, a temesváriban és a marosvásárhelyiben - felváltva játszanak magyarul és románul. Kétségtelen máig is a legjelentősebb erdélyi szinház a kolozsvári, ahol a prózai együttes mellett opera-együttes is fellép. Büszkék is erre a kolozsváriak, hiszen Közép-Európában övék az egyetlen város, ahol egyszerre két opera társulat lép sziEre rendszeresen - a román és a magyar. A kolozsvári séta-téri színpadon ugyanúgy otthont találnak a klasszikus drámairodalom remekei az "Ármányés szerelem"-tői "Az ember tragédiájá"-ig, mint a modem nyugati, vagy szovjet irodalom neves alkotásai. Egyszerre játszák az amerikai Albee "Mindent a kertbe!" cimü drámáját s a Budapesten is nagy sikerrel futó Zorin darabot, a "Varsói melódiát". A mintegy százfőnyi magyar társulat állandó, szoros kapcsolatban áll a bukaresti Comediá színházzal, amely rendszeresen vendégül is látja a,kolozsvári együttest. A rendezek, díszlettervezők cseréje is gyakori. Az utóbbi két esztendőben szorosabb lett a kapcsolat a budapestiekkel; Major Tamás most rendezi második Shakespeare bemutatóját Kolozsváron, s lassan-lassan gyakorlattá válik ismert fővárosi színészek romániai vendégjátéka is. Sinkovits Imre, Major Tamás többször lépett fel Az ember tragédiája előadásain, Bessenyei Ferenc pedig a Bánk bán címszerepében. Átrándulnak Erdélybe a szórakoztató műfaj népszerű egyéniségei is. így járt már Kolozsváron Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, Zentai Anna, Neményi Lili, Petress Zsuzsa. Állandó falujáró társulat nem lévén - valamennyi romániai szinház az évad folyamán meghatározott számú "kiszállást" is váHal. Attól függően, hogy az illető együttes tervei miként váltak be székhelyén, döntik el egy-egy hónapban hány nap is legyen a "faluzás". Az adott körülmények között ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a romániai színészek, - magyarok, románok egyaránt - lényegében hetente legalább hétszer vannak színpadon, s a délelőtti próbák, utazások, fellépések között bizony alig jut idő a pihenésre. A romániai magyar társulatok közül Magyarországon eddig a kolozsváriak jártak, akik három éve Budapestre látogattak, illetve a nagyváradiak, akik tavaly neveztek be a debreceni szinházi napokra. X: x:x:x:X A századforduló óta megkétszereződött a várható átlagos éleikor. - A Népességtudományi Kutató Intézet és a Statisztikái Kiadó VáLlaíat közreadta az elmúlt 70 esztendő halandósági adatait. A nagyszabású adatgyűjtemény és tanulmány a maga nemében egyedülálló Európában, ilyen hosszú idő távlatában az elhalálozás elemzésével, annak tendenciáival és törvényszerűségeivel még egyetlen országban sem foglalkoztak. A tanulmány megállapitása szerint a századfordulótól Magyarországon megkétszereződött a várható, átlagos életkor. Amig a 900-as évek elején születettek várható életkora férfiaknál 37 év, nőknél 38 év volt, addig a napjainkban született férfiaknál 67, nőknél 72 év lett. Az átlagos életkor kedvező alakulásán belül igen eltérő a változás az élet különböző szakaszaiban. Jelentős - de a szakemberek véleménye szerint még nem eléggé - csökkent a csecsemőhalandóság. A századfordulóban született 100 000 csecsemő közül 25 ezer meghalt, a legutóbbi adatok szerint pedig négyezer. Minimálisra csökkent a 10 év körüli gyermekek elhalálozása, arányuk alig néhány tized-ezrelékre tehető.-o-
