Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-07-01 / 13-14. szám
1971. VIII. évf. 13-14 ,sz. Hazai Tudósítások 9. KÜLFÖLDI MAGYAR KIADOK A BUDAPESTI KÖNYVHÉTEN Igen népszerűek voltak az idei budapesti ünnepi könyvhéten a határokon túli magyar nyelvű kiadók Írásai. A pozsonyi Madách, az újvidéki Fórum, az ungvári Kárpáti és a rom ániai kiadók könyvei nagy sikert arattak. A Kárpáti Kiadó könyveiből nagyon sokan vásárolták meg Bállá László A világóra ketyegése cimü - a Kozmosszal közös kiadású - novelláskötetét, mint az idei egyetlen híradást a kárpátaljai magyar nyelvű irodalomból. Tfízsér Árpád, Dobos László és Egri Viktor dedikált a pozsonyi magyar irók közül a Madách sátránál. Itt az ő müveik mellett a nemrég elhunyt Fábry Zoltán Fegyver s vitéz ellen és Vigyázó szemmel cimü könyvei bizonyultak valódi könyvheti sikernek. A tavalyinál jóval kevesebb újdonsággal jelentkeztek a romániai kiadók, de akadt dyan könyvük, amelyik feltehetően .az ünnepi könyvhét egyik legnagyobb sikerét jelenti. Sütő András Anyám könnyű álmot Ígér cimü önéletírásából - ahogy az eladók mondták - akárhány példány is kevésnek bizonyult volna, különösen azért, mert a szerző dedikálta könyvét. És megjelent az uj Sütő kötet, az "úti tűnődések" alcímet viselő "Rigó és apostol", -a fentihez hasonló fogadtatással. A múlt esztendőben is, most is az újvidéki Fórum jelentkezett a legbőségesebb választékkal. Itt Fehér Ferenc Hazatérő csillagok-ja, Tolnai Ottó Rovarház-a, Burányi Nándor Csőd cimü regénye vált hamar népszerűvé. Kelendőnek bizonyult Holti Mária Farkasok és galambok és FUlöp Gábor A négydimenziós ablak cimü verseskötete. És természetesen az egyik legismertebb vajdasági költő Konez István Átértékelés-e - hiszen e sátornál ő dedikált a jugoszláviai magyar szerzők közül. SALAMONI ÍTÉLET - A GÁRDONYI TITKOSÍRÁS PERBEN A budapesti Fővárosi Bíróság salamoni Ítéletével pontot tett a Gárdonyi titkosírás megfejtésével kapcsolatos jogvita végére. ' A Fővárosi Bíróság a szerzői jogi szakértő testület véleményét elfogadva - a felek érvelésével szemben - azt állapította meg, hogy Gilicze Gábor és Gyürk Ottó munkája - amely ugyan a magyar irodalomtörténet szempontjából kimagasló jelentőségű, tudományos igényű munka - önmagában szerzői jogi oltalomra alkalmas "műnek" nem tekinthető. A szerzői jogi törvény ugyanis csak az uj, önálló, eredeti szellemi alkotásokat oltalmazza. A szembenálló felek viszont ilyen alkotást nem hoztak létre, csupán a rendkívül bonyolult titkosírás jeleinek rejtett összefüggéseit tárták fel. Gyürk Ottó érdeme az Ítélet szerint az, hogy felfedezte a titkosírás jelrendszerét, nevezetesen, hogy a szóképek egymástól elkülöníthető külön jeleket tartalmaznak, s hogy e külön jelekből a számok kódját nullától kilencig megfejtette. Gilicze Gábor érdeme az, hogy Gyürk Ottó kutatási anyagára támaszkodva logikai utón megfejtette magát a betürendszert, annak minden rendhagyó vonatkozásával például rövidítésekkel, irástorzitásokkal - együtt. A törvény a személyhez fűződő jogok körében a tudományos jóhimévhez való jogokat is védi. Ezért a bíróság - a polgári törvénykönyvnek a személyekhez fűződő jogokra vonatkozó szabályai alapján - úgy döntött, hogy a megfejtés érdeme egyenlő arányban illeti meg a két felet. Ehhez képest nem találta alaposnak Gilicze Gábornak azt a kérelmét, hogy érdemét a megfejtésben 70 százalékosnak ismerje el, s azt az igényét sein látta indokoltnak, amely jogsértés megállapítására, annak abbahagyására, további jogsértésből való eltiltásra és elégtételadásra irányult. Gilicze Gábor azt is kérte: állapítsa meg a biróság, hogy a Gárdonyi örökösöket megillető szerzői jogban az örökösökkel együtt a két megfejtő 50 százalékban részesedjék. A biróság ezt azzal utasította el, hogy a megfejtés szerzői jogi oltalomban nem részesülhet. —un—
