Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-07-01 / 13-14. szám
197L vm. évf. 13-14. sz. Hazai Tudósítások 8. ÜDÜLŐTERÜLETTÉ FEJLESZTIK A MÁTRA ÉS A BÜKK HEGYSÉGET A Minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a Mátra-Bükk üdülőterület rendezési tervéről. A szakszervezetek és vállalatok üdülői, a turistaházak és a fizetővendégszolgálat szobái már jelenleg is 14 ezer személyt fogadnak be e körzetben, s a számítások szerint 2000-ig az itt üdülök létszámát háromszorosára lehetne emelni anélkül, hogy a tájat, a hegyvidék hangulatát rontanák. Ennek megfelelően a kormány úgy határozott, hogy 2000-ig legalább 25 ezer uj üdülői férőhelyet kell létrehozni a Mátra és a Bükk körzetében. 4 Az uj szállodák, turistaházak felépítését megelőzően meg kell oldani e táj vízellátását, közlekedését, úthálózatának korszerűsítését., és kiemelt feladatként kell szorgalmazni az idegenforgalmi jelentőségű települések gyors fejlesztését. A kormány a fejlesztés szempontjából országos és egyszersmind nemzetközi jelentőségű települések kategóriájába sorolta Egert, Gályát, Mátraházát, Kékest, Miskolcot, Tapolcát és Szilvásváradot. Az országos jelentőségű üdülőhelyek sorába tartozik majd Bánkút, Lillafüred, Mátraszentimre, Parádfürdő és Parádsasvár. Körzeti jelentőségű település lesz a többi között Almárvölgy, Bogács, Bükkszék, Pallóskut és Jávorkút, mig helyi jelentőségű üdülőhellyé kell fejleszteni egyebek között Bagolyirtást, Bükkzsércet, és Répáshutát. A Mátravidéknek, a Zagyva völgyéből keletre húzódó részén találhatók Magyarország legmagasabb hegyei és nagy, összefüggő erdőségei. A Bükk a legnagyobb karsztos magyar hegyvidék, bővizű forrásaival, világhírű barlangjaival, szinte páratlan helye a természetjáróknak, a kikapcsolódásra vágyóknak. A táj szépségének megóvása érdekében a jövőben gondot kell fordítani az uj építkezéseknél a kilátásvédelemre, és a talajerózió megfékezésére. Ezért született az a határozat, hogy megszüntetik az úgynevezett tarvágásokat, és a régebben letarolt növényzet helyére is uj erdőket telepítenek. Védetté nyilvánították a Kékes környéki erdőség nagy részét, erdőparkot alakítanak ki Galya vonalától délre a tóthegyesi kilátóig, illetve Mátrakeresztesig; ugyancsak védetté nyilvánították a Bükk fennsíkot és az összes fejlesztés előtt álló település környékén az erdőket. A Minisztertanács határozata alapján a Mátra-Bükk üdülőterület fejlesztésére vonatkozó konkrét gazdasági intézkedéseket ezután dolgozzál«: ki. xxxxxxxxxxxxx NEMZETI EMLÉKÜNK: A SÁROSPATAKI RÁKÓCZI VÁR Restaurálják és eredeti formájában helyreállítják asárospataki híres \ Rákóczi-várat. A Budapesttől mintegy 250 kilométernyire,a Bodrog folyó partján fekvő, történelmi múltú emléket idéző Sárospatakot napjainkban is sok hazai és külföldi turista látogatja. A várat még IV. Béla király kezdte el építtetni. Innen irta 1250-ben, a szörnyű tatárdulás után, levelét IV. Ince pápához, amelyben bejelentette: Magyarország és Európa védelmére várakká 1 kivánja a Duna vonalát megerősíteni. A kővárak egész sorát emelte az ország különböző vidékein, köztük Patak várát is. A teljes erődítés végül 1541-re készült el. Az akkori tulajdonos Perényi Péter szolgálatában dolgozó olasz kőműves, a Milánó melletti Vedano falucskából származó Alessandro nem kis büszkeséggel írja: Ami szép és erős Patakon, ő alkotta. Ezt követően a vár többször gazdát cserélt. 1573-ban a Dobó család birtokába került. 1608-tól pedig a Lórántffyak lakhelye volt. S mikor a leány, Zsuzsanna, 1616-ban feleségül ment Rákóczi Györgyhöz, a várkastély keleti szárnyára újabb emeletet húztak. Az 1640-es évek elején a Vörös-tornyot körülvevő nagy bástya elé emeltek újabb falat. II. Rákóczi Ferenc,Charlotte Amália hesseni hercegnővel kötött házassága után,1694-ben Patakra költözött. 1708 őszén itt Ítélte halálra az országgyűlés az áruló Bezerédy brigadérost, s a nagyságos fejedelem 1710 őszén Patakról indult örökös száműzetésébe. A Habsburgok a várkastélyt 1875-ben Windischgrätz hercegnek juttatták és 1945-ig a család birtokában is maradt. A második világháború után teljesült Lórántffy Zsuzsanna végakarata, aki testamentumában úgy renintézkedett, hogy a Rákócziak kihalása után Patakot a magyar nemzetre hagyja. A várkastély ma a R ákóczi-muzeum uotthona. /////////
