Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-06-01 / 11. szám
Hazai Tudósítások 10. 1971. VIII. évf. 11. sz. Uj arcú magyar tájat. IPAROSODIK A NAGYKUNSÁG FŐVÁROSA Karcagot valaha a nagykunság fővárosának hívták és bár valóban városi rangja volt, egészen a legutóbbi időkig nagyon falusiasnak hatott. Emlékezetes kép a 40-es évek elején: a nagy faluváros főterén,a durva gránitkövekkel kirakott Kossuth téren alig lehet mozogni az embertömegtől; hetivásáros nap van, ilyenkor a tanyaiak is beözönlenek a városba, szekereikkel elállják a főtérre vezető utcák torkolatait és vevőket keresnek tyúkjaik, libáik, pulykáik sokaságára. Legnagyobb a sürgés-forgás az embervásáron; itt ténferegnek, nyüzsögnek tömegben a munkát kereső napszámosok, cselédek, kubikosok; fénylő cs izmáju, keménytéptü nagygazdák válogatnak közülük olcsó munkaerőt, tanyást, pásztort, aratót. Ma más kép fogadja a látogatót. A Kossuth tér kockakő burkolatát felszedték, helyére gyep és virág került; a földszintes házak jó része eltűnt, helyükön 2-3 szintes üzlet- és lakóházak emelkednek. A nagy levegős tér egységes hatásúvá formálódik, most alapoznak egy kilencemeletes lakóházat, mögötte befejezéshez közeledik a hatalmas piaccsamok építése és az embervásárra már a helybeliek sem emlékeznek. Húsz évvel ezelőtt^ 1951-ben lett termelőszövetkezeti város Karcag s a nagyüzemi társas gazdálkodás lényegesen átformálta a táj arculatát, alapvetően megváltoztatta gazdaság-földrajzi jellegét. Motorizálva van az egész határ, a sárból vert szalmatetős tanyaházak helyén hatalmas gépszínek, istállók, víztornyok, a vetéstáblákat vizzel teli csatornák hálózzák be, partjaikon szivattyú telepek, öntözőmüvek és mindenfelé fa, sok uj erdő, liget. A zöld szin váltotta fel a hajdani szürkét. A mezőgazdaság hozama megkétszereződött. A háború előtti években búzából 7-8 mázsa volt a helyi átlag, most meghaladja a 15 mázsát, a rizs 13.5, a kukorica 26 mázsával fizet. A város jellege azonban újból átalakulóban van A mezőgazdaság a gépesítés folytán évről-évre kevesebb munkaerőt igényel. Emiatt egészen a legutóbbi évekig nagy volt az elvándorlás, éppen ezért most a város vezetői tervszerű iparosításba kezdtek. 1968-ig Karcagnak nem volt jelentősebb ipari üzeme, ekkor települt meg a városban a Hiradótechnikai Vállalat, majd üzemegységet nyitott a Szerszámgépipari Müvek. Ma már 2.800 ember dolgozik az iparban a város 25 ezer lakosából. A város vállalatai és szövetkezetei most 1800 uj munkahely létesítését készítik elő s ezzel máris a város keresőképes lakosságának kb. annyi százaléka dolgozik az iparban mint a mezőgazdaságban. Ez az átalakulás erősen hat a városkép formálódására a közmüvesitettség fejlesztésére. Pillanatnyilag még nagy gond hogy a lakásépítkezés üteme rendkívül lassú és az elöregedett vályogfalazatú házak rohamosan tönkremennek. A lakásépítkezés meggyorsítása éppenezért egyik főfeladata a város vezetőségének. A mezőgazdaság jelentősége az iparosítás, a paraszti foglalkozásúak megfogyatkozása ellenére sem csökken, hiszen végülis 67 ezer holdat kell megművelni korszerű módon és egyre jövedelmezőbben. Nagy szerepe van ebben az öntözésnek. Már több mint 15 ezer hold az öntözött terület és ez évről-évre nő. A termelőszövetkezetekben szakosított állattenyésztő telepeket létesítenek. Formálja a tájat a város határához tartozó Berekfürdő kiépítése is. Önálló vízmüve van már a kedves Ids településnek, s most folyik a csatornázása. Berekfürdő ä Tiszántúl egyik legkedveltebb, csendes, nyugtató légkörű üdülő és gyógyhelye, 150 ezer vendéget fogad évente. Nyitott termálmedencéi mellé most tervezik a téliesített részleg egységeit; három ütemben épül meg a kádfürdő, a fedett gyógymedence és a fizikóferápiás kezelő. A téliesiteiéssel lényegesen megnövekszik a termálfürdő együttes egészségügyi jelentősége. A bereki termálvíz az urbanizálás utján egyre nagyobb léptekkel előre haladó Karcagnak olyan értékes helyi energiája, amely településfejlesztő tényezőként is fokozott figyelemre érdemes.
