Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-06-01 / 11. szám
1971. VIII. évf. 11. sz Hazai Tudósítások 11. Emlékezzünk régiekre: HUNYADI JÁNOS 525 évvel ezelőtt, 1446 junius 5-én, Rákos mezején az ország kormányzójává választották Hunyadi Jánost. Nagyságát egyetlen sokatmondó jelző is kifejezi: a törökverő. Hire már életében is messze túlnőtt Magyarország határain, s félévezred távlatából, a 15,század európai történetének kiemelkedő alakjaként tiszteljük; mert ragyogó példát állított az erőnek, a bátorságnak, a hitnek, a hazafis ágnak, - s azon túl a népek közötti összefogásnak. Családja a havasalföldi román fejedelemségből származott. Apja még a Vajk nevet viselte és Zsigmond király udvari vitézeként az erdélyi Vajda-Hunyad-várat kapta birtokul, - innen az utódok vezetékneve. János, a legöregebb fiú, 1405 körül született; először apród, majd csapattiszt, később zsoldos csapatok parancsnoka volt. Az 1430-as években Itáliában és Csehországban járt a király kíséretében. Utjain tanulmányozhatta a korszerű zsoldos hadviselést. Ezután kapta azoknak a veszélyeztetett területeknek feudális méltóságait, - ahol a bárók nem szívesen vállalták a viszonylag kisebb jövedelemmel, de annál nagyobb veszedelemmel járó tisztségeket. A török had 1438-ban mélyen bevonult Erdélybe, a bíboros testület pedig már 1417-ben a "kereszténység védőfala" és "pajzsa" jelzőkkel illeti Magyarországot. Zsigmond a passzív védelemre helyezkedik be, ami a törökök harci kedvét csak növeli. Hunyadi a támadást tartotta a legjobb védekezésnek. 1439-ben Szörényi bán, 1441-ben erdélyi vajda és temesi főispán. Ekkor már az ország leggazdagabb nagybirtokosa, 2B vár, 57 város, több mint ezer falu tulajdonosa. Uradalmainak kiterjedése 4 miUió 200 ezer kh. Erkölcsi kötelességének tartotta birtokai jövedelmét a török elleni küzdelem szolgálatába állítani. 1442-ben a szultán betör Erdélybe, s az első ütközetben Hunyadin is győzelmet arat. O azonban egészen újszerű lépéssel a néphez fordul; a székelyeket, parasztokat és a városlakókat hívta a seregbe. Az újabb ütközetben győzött, s ez a győzelem még nagyobb tettre sarkalta: megtervezte az 1443-as balkáni hosszú-háborút. Ez a hadjárat első ízben hozta létre a balkáni népek és a magyarság összefogását. Az 1446-os országgyűlés Hunyadit közmegelégedésre választotta az ország kormányzójává. Hunyadi János kormányzó nagy szerepet vállalt a rendi képviseleti állam kialakításában. Ez idő tájt kapott teret jogformáink között az Írott törvény a szokásjoggal szemben. A rendi országgyűléseken a megyei nemesek tömegeire támaszkodva határozatokat fogadtatott el a központi hatalom megerősítésére, a hatalmaskodások letörésére. Ám a rettegett vezér, akinek nevét megtanulta félni a szultán - a főurak hatalmát, kiskirálykodását letörni nem tudta, 1450-ben meg kellett egyeznie Garai-Ujlaki ligával. Ezután uj módszert választott a központosításra és függetlenségre törekvő ország kiépítésére, - a legönzetlenebbet, amit kormányzó valaha is választhatott; rákényszeritette a Habsburg császárt, hogy a gyermek V. Lászlót engedje haza. A királykérdést megoldva önként lemondott a kormányzóságról, de a császár is elvesztette ezzel jogát, az ország ügyeibe való nyílt beavatkozásra. A király 1452 december 28-án kinevezte Hunyadit az ország főkapitányává, a királyi jövedelmek kezelőjévé és Beszterce örökös főispánjává. Ez az első eset Magyarországon örökös grófi méltóság adományozására. Élete utolsó nagy győzelme, - a nándorfehérvári. Ő, aki országokat, népeket megvédelmezett, egyedül maradt a nagy veszedelemben. A királyi udvar elmenekült Budáról, a pápaság sem küldte a keresztes hadakat. Hunyadi győzelmével mégis megmentette Magyarországot több mint fél évszázadra az oszmán erők támadásaitól. 1456 augusztus 11-én vitte el Zimonyban a pusztító járvány. Nevét őrzi az utókor; nemzedékről-nemzedékre megcsodálják nagyszerű tetteit, s visszanyúlnak példájából meriteni, mint ahogy a fa is a gyökereiből táplálkozik. A lengyel Gdansk "hosszú piacának" egyik díszes házán az 1609-ből való felirat máig olyan hősök között hirdeit a nevét; mint Themisztoklész, Szkander bég és Scaevola, a nagy római hadvezér.
